Nemzetközi felmérés: az üzleti utazókat nem igazán érdekli a fenntarthatóság

A fenntarthatóság a legkevésbé fontos befolyásoló tényezők közé tartozott az üzleti utazók légi utazási döntéseiben, és kétharmaduk soha vagy ritkán veszi figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, ha azok magasabb költséggel járnak – derül ki a hollandiai központú BCD Travel új, légi utazási felméréséből.

 

A felmérésben résztvevő válaszadók mindössze 4 százaléka jelezte, hogy figyelembe veszi a fenntarthatóságot, amikor repülőjegyet foglal. A legfontosabb tényezők, amelyeket figyelembe vesznek, az érkezési és indulási idő vagy a repülés időtartama (71 százalék), az ár (51 százalék) és a munkáltatójuk utazáshoz kapcsolódó politikája (49 százalék) – számol be a Business Travel News.

A megkérdezettek mindössze 4 százaléka jelezte, hogy azt a járatot választja, amely a legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, és szintén 4 százalék mondta, hogy olyan légitársasággal repül, amely fenntartható üzemanyagot használ.

Más az elv és más a gyakorlat

A BCD augusztus 7-16. között 1319 európai, észak-amerikai és ázsiai-csendes-óceáni üzleti utazót kérdezett meg, akik az elmúlt 12 hónapban üzleti céllal repülővel utaztak. „Az utazási politikáról szóló legutóbbi vásárlói felmérésünkből kiderült, hogy a cégek közel negyede a legfőbb prioritásként kezeli az utazási politikájának fenntarthatóbbá tételét” – mondta Olivia Ruggles-Brise, a BCD fenntarthatóságért felelős alelnöke a közleményében. „Ez a kutatás azonban azt mutatja, hogy maguk az utazók nem ugyanilyen mértékben helyezik előtérbe a fenntarthatóságot. Az utazásszervezők a fenntartható intézkedések ösztönzésével vagy előírásával befolyásolhatják az utazók viselkedését, amelyek gyakran kéz a kézben járnak az utazók jólétével. A közvetlen járatok például fenntarthatóbbak és kevésbé stresszesek az utazók számára”.

A válaszadók egyharmada volt rendkívül elégedett (32 százalék) vagy valamelyest elégedett (35 százalék) a munkáltatója légiközlekedési politikájával, 13 százalékuk pedig valamelyest vagy rendkívül elégedetlen. Az előnyben részesített légitársaságok választásával való elégedettség tekintetében valamivel magasabbak az arányok: 38 százalékuk volt rendkívül elégedett, 36 százalékuk pedig valamelyest elégedett, míg 10 százalékuk volt valamelyest vagy rendkívül elégedetlen.

Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokat tapasztaltak a repülőjegy-foglalás során, 30 százalék azt válaszolta, hogy „semmit”, ez volt a legmagasabb arányú válasz. De ezt szorosan követte 29 százalékkal az elégedetlenség azzal kapcsolatban, hogy az extra szolgáltatásokat nem fedezték le, vagy jóváhagyást igényeltek, míg 20 százalék a „felhasználóbarát” foglalási eszközöket említette.

Ami a légitársaságok oldalát illeti, az üzleti utazók a késések (69 százalék), a kényelmetlen repülési idők (48 százalék), a kényelmetlen ülések (43 százalék) és a járattörlések (39 százalék) miatt bosszankodnak a legjobban. Közel egyharmaduk (32 százalék) említette, hogy a kézipoggyásznak nincs hely a fej feletti tárolókban, mint olyan helyzetet, amelyet üzleti célú repüléskor tapasztaltak, 27 százalékuk pedig a repülőgépen a beszálláskor tapasztalt technikai problémákat.

Légi vásárlási szokások

A válaszadók mintegy 37 százaléka az elérhető legolcsóbb repülőjegyet vásárolja meg, míg 28 százalékuk a teljesen visszatérítendő és rugalmas jegyeket vagy a részben visszatérítendő jegyeket és a díjköteles változtatásokat választja (22 százalék). Közel egyötödük (18 százalék) nem visszatérítendő jegyet vásárol, amelyen nem engedélyezett a változtatás.

A megvásárolt kiegészítő szolgáltatások közül a feladott poggyász (51 százalék), az ülőhely kiválasztása (48 százalék) és a kézipoggyász (34 százalék) a legnépszerűbbek.

A válaszadók közel egynegyede (39 százalék) tesz két-három napos üzleti utat, 36 százalékuk négy-hat napos, 10 százalékuk pedig hét-tizenhárom napos utat. Mindössze 3 százalékuk repül egynapos utakra. Egyharmaduk belföldi és nemzetközi utakat is tesz. A rövid távú járatok esetében a válaszadók 88 százaléka turistaosztályon repül. Hosszú távú utazások esetén 48 százalékuk turistaosztályon, 19 százalékuk prémium turistaosztályon, 31 százalékuk pedig üzleti osztályon repül.

Fotó:Freepik

A cikk testvérlapunk AzÜzlet.hu felületén jelent meg.