Zöld oázis Gödöllőn – erdei kalandozás az Arbo-Park tisztásain

Gödöllőn, a város peremén rejtőzik egy különleges világ, ahol az erdő nemcsak lombjaival, hanem történeteivel is körülölel. Az Arbo-Park – hivatalos nevén a Gödöllői Arborétum – nemcsak pihenőhely, hanem élő tanösvény, erdészeti génbank, kutatóbázis és közösségi tér egyszerre.

A park története még az előző század elején kezdődött: 1902-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére indult el a telepítési munka, amelynek eredeti célja a Magyarországon nem őshonos fafajok, főként a fenyők meghonosítása volt. A világháborúk megpróbáltatásai után az 1960-as évektől új lendületet kapott a fejlesztés: a kutatók által kialakított 154 erdőtípus napjainkban is tanulmányozható, erdőszerűen elrendezett gyűjteményben.

Fotók: arbopark.hu

A Gödöllői Arborétum különlegessége abban rejlik, hogy nem csak egyesével mutatja be a fafajokat, hanem természetes élőhelyeikhez hasonló társulásokban, lágyszárú és cserjeszinttel kísérve. Erdei fenyő, akác, vörösfenyő és kocsányos tölgyek sorakoznak dokumentált törzsültetvényekben, miközben az erdészeti kutatások napjainkban is folytatódnak az ERTI és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében.

A park azonban nemcsak a szakembereké – kilenc tematikus tisztása külön-külön is felfedezésre csábít. A legnyüzsgőbb a Süni-tisztás, ahol játszótér, mosdó és ivókút várja a családokat. A Maci-tisztás bográcsozásra és közös étkezésekre ideális, míg a Róka- és Mókus-tisztások csendesebb pihenőhelyet kínálnak. A Völgyszínpad és a fölé épített Völgy-híd különleges természeti díszletként szolgál koncerteknek, rendezvényeknek. A Bagoly-tisztáson erdei könyvszekrény és olvasópadok csábítanak elmélyülésre, míg a Körönd három impozáns Atlaszcédrusa valódi találkozási ponttá teszi a helyet.

Kocsis erika