Irány Åland, az észak Gibraltárja!

Irány Åland, az észak Gibraltárja!

Papíron Finnországhoz tartozik, de autonóm terület, és a lakosai svédül beszélnek. Igaz az Åland sziget nem túl nagy, de bájos és tökéletes hely egy kellemes, hajózással is egybekötött túrára, amelynek sokak által izgatottan várt része a valóban vámmentes üzlettel – alkoholvásárlási lehetőséggel – attraktívabbá tett komp út.

A Botteni-öböl közepén elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó Åland (kiejtése: Ólánd) nevet viselő, 6500 kisebb-nagyobb szigetből álló szigetcsoportra legegyszerűbben a Viking Line hajótársaság kompjával, a Rosellával lehet eljutni.

Hajóval Ålandra

A Viking Line feliratú autóbusz reggel hétkor indul Stockholm központjából Kapellskärbe, a svéd fővárostól száz kilométerre északra fekvő kikötőbe. Az interneten előjegyzett jegyek boarding card-ra váltása és a személyi igazolvány – esetenként útlevél – felmutatása után beengednek a Viking Line terminál várótermébe.

Beszállásra váró gépkocsik

Az ablakon keresztül rálátni, a beszállásra várakozó személygépkocsikra.

A Rosella

Az Ålandról érkező, hatalmas Rosella óvatosan araszol a kikötőbe. Megindul a beszállás, a reggelire vágyók egyenesen a negyedik szinten levő önkiszolgáló étterembe tartanak. A cigarettázók a fedélzetre sietnek, ahol csapolt sör mellett üldögélve hallgathatják az élőzenét…

A fedélzeten sörözők

A nyílt tengeren a szél belekap Åland zászlajába, és kinyit a vámmentes bolt, benne a szokásos repülőtéri választékkal. (Talán csak az ital részleg van túlméretezve.)

Åland zászlaja

Åland ugyan hivatalosan Finnország része, így Finnországgal egy időben lépett be az Európai Unióba, de adózás szempontjából „harmadik országnak” minősül, lehetővé téve az adómentes árusítást a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon.

A két óra hajózás után feltűnő sziget a Kobbe Klintar nevet viseli. A lapos szigeten 1862-1972 között révkalauz állomásozott.

Kobbe Klintar

A révkalauz-ház teraszán a messzeséget fürkésző révkalauz szobra a régi időket idézi. A piramisszerű, fehér épület kulturális események helyszíne, valamikor világítótorony szerepét töltötte be a szigetek közti navigációban.

A révkalauz – ház terasza

A révkalauz házban egy dizelmotorral hajtott kompresszorral működtetett sziréna, rettentően erős hangja számos hajót mentett meg a zátonyra futástól.

Az alattomos zátonyokkal megspékelt Åland-tenger mélyén azonban így is számos hajóroncs nyugszik. A Kobbe Klintar mögötti vizek mélyén találták meg például 2010 nyarán a búvárok az 1800-as évek közepe táján elsüllyedt, a benne talált pezsgősüvegekről világhíres schooner roncsát. Az 50 méter mélységből kiemelt, valószínűleg a világ legrégebbi pezsgőjét tartalmazó üvegek címkéi régen elfoszladoztak. Eredetüket a dugókon talált feliratok alapján az 1831-1841 periódusra és a Veuve Clicquot házra, valamint a Juglar pezsgőgyárra vezették vissza.

A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-ról azt kell tudni, hogy a férje örökébe lépve 1805-ben vette át a Champagne ház vezetését. A Veuve Clicquot – azaz Clicquot Özvegye – gyártmányú pezsgőt a címkék narancssárga színe miatt Sárga Özvegynek is nevezik.

A 163 pezsgős üveg egy harmadának a tartalma eladhatótól a kiválóig terjedő minősítést kapott a szakértőktől, ami azt sugallja, hogy a tenger mélyén uralkodó sötét és hideg ideális lehet a pezsgőtárolásra.

Az elmélet kipróbálása végett a Veuve Clicquot cég 350 üveget süllyesztett a szigetek partjához közeli tengerfenékre. A cég szakértői háromévenként próbát vesznek, és összehasonlítják a pincében érlelt, azonos évjáratú pezsgővel.

Ugyanakkor az ålandi önkormányzat elárverezett néhányat az értékes leletből. Egy üveg 1841 évjáratú Veuve Clicquot-ért 30 ezer eurót, egy Juglarért pedig 24 ezer eurót fizetett a szingapúri Buyan étterem tulajdonosa. Az árverésen befolyt összegből a mélytengeri régészeti kutatásokat finanszírozzák, míg egy másik részét a Balti tenger élővilágának megmentésére fordítják.

A többit későbbi árverésekre tartogatják. Ennek azonban csekély a valószínűsége, mivel a finn kormány megorrolt az ålandi kormányra, mely szerintük vétett a száz évnél régebbi kultúrértékeket védő törvény ellen.

Hajónk, a Rosella az 1861-ben alapított Mariehamnban, „Mária kikötőjében” köt ki. Mariehamn az egyedüli városi hangulatú település a szigeteken, a nevét Marija Alekszandrovnáról, II. Sándor cár feleségéről kapta. Itt székel az ålandi autonóm parlament.

A haditengerészeti szempontból stratégiai fekvésű szigeteket felváltva uralták a dánok, svédek, oroszok és finnek. Az ENSZ elődje, a Népszövetség 1921-es határozata értelmében a függetlenségét kivívó Finnország megtarthatta a szuverenitását a szigetek fölött, amely autonóm területté vált. Åland parlamentje a beszedett adók, valamint a finn költségvetésből juttatott támogatás keretében állapítja meg éves költségvetését.

Åland egy képviselőt delegálhat a finn parlamentbe. Az autonómia törvény teljes kulturális és nyelvi autonómiát, valamint részleges közigazgatási, jogalkotási, továbbá gazdasági önállóságot jelent.

Mariehamn kikötője

Kötelek repkednek, láncok csörögnek, kikötöttünk. Partra lépéskor még egyszer ellenőrizzük, hogy átállítottuk az órát – a finnek egy órával a svédek „előtt járnak” – nehogy lekéssük az esti járatot.

Az „észak Gibraltárjaként” is emlegetett Åland a Krími Háborút lezáró 1856-os párizsi béke értelmében vált demilitarizált övezetté. A keskeny félszigetet átszelő allét szegélyező épületek közül a Viking Line irodája és az evangélikus templom mellett a semlegesség betartására ügyelő orosz konzul villája érdemel említést.

A kíváncsi szemek elől szemérmesen elbújó jachtok kikötőjében hangulatos éttermek között lehet válogatni.

Vendéglő a tengerparton

Ami egyből feltűnik, az, hogy a feliratok svédül vannak, és az üzletekben euróval és svéd koronával is lehet fizetni. Åland hivatalos nyelve a svéd. Igaz, hogy Finnországban két hivatalos nyelv van – a finn és a svéd – de Åland kivételt képez ez alól. A 28 ezer főre becsült lakosság 96 százaléka svéd anyanyelvű. Svédországot is beleértve Åland az a közigazgatási terület, ahol a legtöbben beszélnek svédül.

A szabadon sétáló pávák miatt kapuval zárt híd vezet a sziget strandjára. A homokos tengerpart és a sekély víz a tíz fokkal hidegebb vizű Balatonra emlékeztet.

Mariehamn strandja

A szigetek legfőbb látványossága a Viking Line terminálja közelében horgonyzó Pommern.

A Pommern

Az 1903-ban Glasgowban épült, 1952-óta múzeumként látogatható acélozott testű négyárbocos múzeumhajó az 1900-as évek tengeri közlekedésének állít emléket. Nyugdíjazásáig bejárta az egész világot.

Az 1930-as években búzát szállított Ausztráliából Nagy-Britanniába. Méghozzá rekordidő, 94 nap alatt! Nem csoda, hogy két alkalommal is megnyerte az Anglia és Ausztrália között megrendezett ”The Grain Races” vitorlásversenyt.

A többszintes vitorlásóriás kényelmi felszerelése – a képen a kapitányi fülkéhez tartozó fürdőszoba – és hajó gyomrában kiállított használati tárgyak – szextánsok, a ködkürt és méretes kötelek – nézegetése közben gyorsan telik az idő.

Még jó, hogy a Viking Line terminál alig tízpercnyi járásra van.

A Rosella időközben még egyszer megjárta az oda-vissza utat. Megvárjuk, amíg az utasok kiszállnak, aztán rajtunk a sor. Két és fél óra alatt bőven futja az időből egy (előre lefoglalt) svédasztalos traktára és egy röpke látogatásra a vámmentes boltban. A jól sikerült kirándulás örömére még akár táncra is perdülhetünk.

Táncparkett

Este nyolckor érkezük vissza Kapellskärbe. Sörösládákkal megrakott kézi szekereket vonszoló utasokkal együtt vonulunk a parkolóban várakozó buszokhoz.


Fontos adatok:

  1. A Viking Line társaság honlapja: ITT
  2. Az oda vissza út, autóbuszos transzfert beleszámítva 5 euróba kerül.
  3. Rövidfilm a ködkürt teszteléséről:

Szerző: Alex Zsolt Hegedűs

Forrás