Kihívásokkal terhes a turizmus újraindítása

A belföldi turizmus sikeres újraindítása érdekében mind a szolgáltatói, mind az utazói oldalon felmerülő közterhek csökkentésének hosszabb távú érvényben tartására lenne szükség – fejtette ki Deák László a PWC cégtársa, üzletág vezetője. A szakember szerint az állami segítség pozitív hatása érzékelhető, de a turizmusban képzett munkaerő elvándorlását felerősíthetik a járvány miatti elbocsátások és a magyar fizetőeszköz gyengülése.

– Az elmúlt évtizedben különbözően ható események történtek a turizmus szektorában: sok piaci szereplőt jelentősen negatívan érintett a devizahitelek bedőlése, majd ezt követően az utóbbi néhány évben komoly fellendülés és ehhez kötődően jelentős beruházások történtek az ágazatban. A PwC meglátása szerint összességében milyen gazdasági helyzetben érte a magyar turizmust a járvánnyal járó krízis?

– Az elmúlt évek kiemelt gazdasági célkitűzésének számított a hazai turizmus fejlesztése, melyet az állam számos jelentős beruházással, és a magánszektor támogatásával kívánt elősegíteni. A Magyar Turisztikai Ügynökség és Magyarország Kormánya által közzétett adatok alapján 2018-ban a turizmus a hazai bruttó össztermék mintegy 10.7 százalékát adta és a foglalkoztatottak száma már ekkor közel félmillió fő volt.

Az utóbbi években folyamatos növekedés volt tapasztalható mind a magyarok utazásainak a száma, mind pedig a külföldről hazánkba irányuló forgalom tekintetében, amely élénkítő hatással volt a hazai szálláshelyek és vendéglátóipari egységek forgalmára. A szektorral kapcsolatos információink szerint az ágazat 2020-ra is hasonló tendenciával számolt. Kormányzati nyilatkozatok szerint a hosszú távú terv néhány éve még az volt, hogy 2030-ra az ágazat által termelt GDP elérje a 16 százalékot. Összefoglalva elmondható tehát, hogy az elmúlt évek egyik sikerágazata volt a turizmus, így nem volt túlzó arra számítani, hogy ez a tendencia folytatódik majd.

– A koronavírus járvány teremtette krízis helyzetben a kormányzat milyen intézkedésekkel támogatja a turizmust, illetve szállodaipart, mint a különösen veszélyeztetett ágazatot?

– A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében március-áprilisban eddig meghozott intézkedések között “azonnali” jelentkező támogatások és a szektor újraindítását célzó támogatások is találhatóak. Ezek közül számos vonatkoznak kifejezetten az érintett ágazatok, de vannak köztük olyanok is, amelyek általános rendelkezéseket tartalmaznak, ilyenek például:

• 2020. március 1-jétől június 30-ig közötti időszakra az érintett szektorok vállalkozásai a – jogszabályban meghatározottak szerint – mentesülnek a munkabér után fizetendő egyes járulékok és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól;
• ezen vállalkozásoknak az éves rehabilitációs hozzájárulás négy hónapra eső részét (egyharmadát) nem kell megfizetniük, és mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás negyedéves előlegének megfizetése alól is, így már 2020. első negyedévére sem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük;
• azon munkáltatók, melyek a kisvállalati adót (KATA) választották, és meghatározott ágazatokban tevékenykednek 2020. március és 2020. június közötti időszakban a személyi jellegű kifizetéseket– így elsősorban a munkabéreket –nem kell figyelembe venniük a kisvállalati adó alapjaként;
• a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek 2020. március és 2020. június közötti időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást bevallani, megfizetni;
• a jogszabályban meghatározottak szerint rövidített munkavégzés esetén bértámogatás (Kurzarbeit) kérelmezhető;
• 2020. április 26. és 2020. december 31. közötti időszakban eltöltött vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának (magánszemélynek) nem kell megfizetnie, és az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie és befizetnie;
• a 2020. évben SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeghatárok megemelésre kerültek, így szálláshely alszámlájára évi 400 000 forint, a vendéglátás alszámlájára évi 265 000 forint, a szabadidő alszámlájára évi 135 000 forint utalható, mely juttatásokat nem terheli szociális hozzájárulási adó;
• 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a SZÉP kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget;
• a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig nem számíthat fel díjat a pénzügyi szolgáltató a SZÉP kártyára, de fel nem használt összegre vonatkozóan;
  meghatározott vállalkozások (kkv-k) esetében az eddigi 75 nap helyett akár 30 napra módosul az áfa-visszaigénylésekre rendelkezésre álló idő, valamint a megbízható adózónak minősülő vállalkozások esetében 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalás időtartama;
• a számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidők – amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak;
• a jogszabályban meghatározott vállalkozások a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségüknek, továbbá a társasági adó éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüknek, 2020. szeptember 30-ig tehetnek eleget.

Mindezen rendelkezések a munkahelyek megőrzése mellett a jövőben újrainduló belföldi turizmus fellendülését hivatottak elősegíteni, amellett hogy likviditási gondokkal küzdő ágazati szereplők számára is finanszírozási megoldást kínál(hat)nak.

Hozzátesszük, hogy a fenti intézkedések természetesen nemcsak a turizmust érintik, és még számos más szektor szorul most kiemelt támogatásra, a turizmushoz lazábban kapcsolódó rendezvény- és koncertszervező szektor is ilyen például.

– Milyen központi intézkedésekre lehet még szükség a szektor újraindítása érdekében?

– Amellett hogy Budapest önmagában is kiemelt utazási célpontnak számít, számos rendezvénynek, közérdeklődésre számot tartó kulturális, sport programok is helyszínéül szolgál. Így Budapest természetszerűleg koncentráltabb szereplője a hazai turizmusnak, összehasonlítva más nagyvárossal vagy az ország más területeivel.

Azonban a tavaszi, illetőleg nyári időszakban hazánkban megrendezésre kerülő nagy nemzetközi és belföldi zenei és egyéb kulturális fesztiváloknak köszönhetően a mind a belföldi, mind pedig a külföldi utazóközönség számára is évről évre egyre kiemeltebb célpontjai lettek a vidéki települések is, ebből adódóan számos fejlesztési program irányozta kifejezetten a vidéki turizmus fejlesztését. Erősíti ezt a tendenciát a különböző gasztrofesztiválok, amelyek jellemzően nem Budapest köré, hanem a borvidékek köré szerveződnek, így hozzájárulhatnak az adott település, illetve vonzáskörzetének erősödéséhez.

Véleményünk szerint jelen helyzetben különös figyelemmel kell lenni a szektor újraindításakor a vidéki területeken működő szereplőkre. A tavaszi és nyári időszakban jelentős közönséget vonzó rendezvények várható elmaradása kiemelten nehéz helyzetet teremthet e vidékeken tevékenykedő turisztikai és vendéglátóipari szereplők számára.

Ugyan a lakosság számára a későbbiekben – a járvány lecsengésével – a belföldi rendezvények, turisztikai célpontok ebben az évben még kedveltebb utazási célponttá válhatnak, a jelenlegi járvány okozta helyzet a belföldi turizmus későbbi várható fellendülése ellenére is jelentős bevételkiesést eredményezhet időközben. A bevételkiesés okozta károk enyhítésére, a belföldi turizmus újraindítása érdekében a belföldi utazások tekintetében mind szolgáltatói, mind pedig igénybevevői oldalon felmerülő közterhek csökkentésének hosszabb távú érvényben tartása, illetve a szektorban alkalmazható munkavállalók számára adható béren kívüli juttatások széleskörű támogatása megoldást jelenthet.

– A PWC a nemzetközi előrejelzések alapján, milyen talpraállási jövőképet lát a magyar szállodaipar számára, ahol egészen más jövőképe lehet Budapestnek és a vidéknek?

– Nehéz megjósolni, hogy Magyarország mikor lesz olyan helyzetben, hogy meg tudja nyitni “kapuit” nemcsak a hazai közönség előtt, hanem a külföldi turisták előtt is. Mindazonáltal látjuk más országok, pl. Ausztria példáját, akik már fokozatosan kezdenek enyhíteni a szigorításokon. A már Magyarországon is kilátásba helyezett enyhítések pozitív hatása valószínűsíthetően hamar érezhető lesz majd a szállodaiparban is.

Bár az enyhítések egyes lépései máshogy és más mértékben fogják várhatóan érinteni a budapesti és vidéki szállodákat, az előbbiekben felsorolt számos, támogató intézkedés lokációtól függetlenül kihasználható lesz majd, és – ha nem is lehet a kiesett időt, bevételt pótolni -, ezeknek az igénybevételére bátorítja a PwC is a piaci szereplőket. Ide tartozik pl., hogy emelkedik a SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeghatár, március-június közötti időtartamra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, 2020. december végéig nem kell idegenforgalmi adót fizetni, igényelhet a csökkentett munkaidőre járó bértámogatás.

– Az elmúlt évek felfutásakor a szállodaipar egyik legnagyobb gondja a jól képzett munkaerő megszerzése, megtartása volt, miközben még a képzetlenebb munkákhoz sem akadt személyzet. Mi változhat a válság után tekintve azt, hogy akik most munka nélkül maradtak, más ágazatokban keresnek munkát és mivel Ausztria is újraindítja a gazdaságát, a korábbinál is nagyobb a veszély az elvándorlásra. Igaz, valószínűleg egy darabig itthon nem is lesz a korábbihoz hasonló létszámra szükség.

– A hazai munkaerő elvándorlása nem feltétlenül a jelenlegi járvány következménye, de kétségtelen, hogy az “elvándorlást” felerősíthetik a jelenlegi hatások, például a járvány miatti elbocsátások vagy a magyar fizetőeszköz gyengülése.

A más szektorokban (például a mezőgazdaságban) történő átmeneti foglalkoztatás, amellett, hogy egyébként pozitív jelenség a jelen helyzetben, kérdés, hogy mennyiben marad hosszú távú. Az átmenetileg más ágazatokban munkát vállalók többsége a járvány után feltehetően ismét – adott esetben a tapasztalatának, képzettségének megfelelően – a turizmusban, vendéglátásban helyezkedik majd el, ha erre lehetősége lesz és megfelelő feltételekkel tud munkát vállalni.

Álláspontunk szerint a piaci szereplőknek érdemes tudatosan készülni a turizmus újraindulására, és a lehető legmagasabb szinten tartani a munkaerőt a köztes időszakban is – például az átmeneti intézkedések, kedvezmények, bértámogatás, fizetési könnyítések – kihasználásával, annak érdekében, hogy a várható fellendülésre azonnal tudjanak majd reagálni, és ne okozzon további bevételkiesést az akkor hirtelen fellépő munkaerőhiány.

Érsek M. Zoltán