A történelem hírnöke a visegrádi Várhegy tetején

A történelem hírnöke a visegrádi Várhegy tetején

A Dunakanyar mindkét partjának bájos települései már önmagukban is kalandra csábítanak, de egy élménydús családi hétvége természetesen a Várhegy tetején tornyosuló Fellegvárban tett látogatással válhat teljessé.

 

Kevesen tudják, de a Dunakanyar ékességének számító Visegrád ikonikus építménye, a Várhegy tetején tornyosuló, a köznyelvben egyszerűen visegrádi várként emlegetett Visegrádi Vár – a rekonstruált alaprajz szerint – egykoron a Várhegy tövében álló Salamon-toronnyal, mint Alsóvárral képezett egy egységet.

Az is tény, hogy a ma látogatható Fellegvár nem az első vár, ezen a vidéken: a Sibrik-dombon épült erődítmény a tatárjárás során pusztult el. A visegrádi kettős várrendszert a királynő hozományából 1250-1260 körül emeltette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné. Akkor a vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, valamint két toronyból és egy lakópalotából állt. A később a székhelyét ide helyező Károly Róbert király tovább bővítette a várat, ahol 1335 késő őszén került sor a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével megrendezett diplomáciai találkozóra.

 

A várat a későbbi időkben is tovább alakították. Szakértők szerint Luxemburgi Zsigmond idején készült el az úgynevezett “asszonyház”, míg Mátyás király uralkodása idején az erődítmény palotaszárnyait teljesen felújították. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egészen a Duna partjáig húzódott, ahol őrtoronyban végződött. Ennek jelentőségét az adta, hogy a völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A várban történelmi szerepét az is kiemeli, hogy az évszázadok során több alkalommal is itt őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel 1529-ig. Az 1544-ben török kézre került erődítmény hatalmas pusztítást szenvedett el, helyreállítása az 1870-es évek elején kezdődött és még ma is tart.

 

Miközben a Fellegvár kiállításai a történelmi időkbe vezetnek vissza, a hegytetőről a városra és a Dunakanyarra nyíló csodálatos panoráma a régió mai csodáit tárja az utazó elé.

A Fellegvár állandó kiállításai: Szent Korona kiállítás, Vártörténeti kiállítás, Panoptikum (1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére), Középkori fegyvertörténeti kiállítás, Úri vadászat a középkorban, Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató

NYITVA TARTÁS 2023:

ápr. 1. – szept. 30.: minden nap 9.00 -18.00

okt. 1. – okt. 25.: minden nap 9.00 -17.00

okt. 26. – nov. 30.: minden nap 9.00 -16.00

dec. 01. – dec 23.: péntek, szombat, vasárnap 9.00 -15.00

dec 24., 25.: ZÁRVA

dec 26. – jan. 07.: minden nap 9.00 -16.00

BELÉPŐK (2023. JANUÁR 1-TŐL ÉRVÉNYES ÁRAK):

Felnőtt jegy: 2.000 Ft/fő,

Diák- és nyugdíjas jegy: 1.000 Ft/fő

Gyermek 6 éves korig: ingyenes

Nyugdíjas 70 év felett: ingyenes

Kocsis Erika

Fotó: visitvisegrad.hu

Forrás