Dízel helyett zöldárammal biztosítják a repülők energiaellátását tizennégy ferihegyi állóhelyen

Dízel helyett zöldárammal biztosítják a repülők energiaellátását tizennégy ferihegyi állóhelyen

Nem kevesebb, mint tizennégy repülőgép-állóhelyen a korábbi dízel generátornál modernebb és környezetkímélőbb, elektromos árammal működtetett áramátalakítóval biztosítják a repülőgépek földi energiaellátását a kiszolgáló cégek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az ehhez szükséges infrastruktúrát a Budapest Airport biztosítja, a repülőgépek földi áramellátását is bekapcsolva a zöld energiaellátásba, ezzel hozzájárulva a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.

A Budapest Airport 2022-ben pályázott Net Zero Airport névre keresztelt projektjével az Európai Unió CEF 2 Transport – Alternative Fuels Infrastructure Facility elnevezésű támogatási programjára, amelynek keretében – többek között – nyolc 90 kW teljesítményű, elektromos árammal működtetett Ground Power Unit-ot (GPU-t) telepített. A 2023-as Cargo előtér bővítési projekt – a Budapest Airport saját beruházásának – keretében pedig további hat 90kW teljesítményű GPU-t telepített.

Ezek az egységek a nem utashídon álló repülőgépek számára is biztosítják az áramellátást a számítógépek, a légkondicionáló berendezés vagy épp a világítás működtetéséhez, miután azok az állóhelyre beállva leállítják a hajtóműveket. Az újítás nemcsak a fenntarthatósághoz, hanem az utazás gördülékenységéhez is hozzájárul; míg a régi, dízelüzemű egységeket ki kellett vontatni a repülőgépekhez, majd a töltés befejeztével visszavontatni azokat. A közvetlenül az állóhelyeknél kiépített új eszközök biztosítják, hogy az áramellátás a repülőgépek épülettől távoli állóhelyekre történő beállását követően azonnal rendelkezésre áll.

A Budapest Airport tervezi, hogy valamennyi dízel meghajtású GPU-t elektromos kivitelűvel vált ki. A támogatott projekt része emellett a 83 elektromos töltőállomás és 102 töltőpont telepítéséről szóló támogatási szerződés is, amelyhez az Európai Unió közel 650 millió forint támogatást biztosít, míg a fejlesztés másik felét a Budapest Airport önerőből valósítja meg.

Forrás