A légi közlekedés titkai – jótanácsok repülős utazáshoz

A légi közlekedés titkai – jótanácsok repülős utazáshoz

A repülés kapcsán azokat a jótanácsokat szinte mindenki ismeri, hogy mélyvénás trombózis elkerülése érdekében a hosszabb repülés alatt nem szabad tartósan egy helyben ülni, mozogni is kell. Vagy hogy a légi úton a folyamatos szénsavmentes hidratálás áldásos hatással van a közérzetünkre, és hogy a kontaktlencsét viselők inkább szemüveget használjanak a repülés alatt. Most álljon itt néhány olyan jótanács, amit talán csak a nagy utazók ismernek.

A repülőgépeket gyakran éri villámcsapás

A villámoktól mindannyian félünk, különösen akkor, ha az egekben repülünk. A félelem jogos, annak ellenére, hogy ez a jelenség legfeljebb ijesztő fény- és hanghatással jár együtt, vagy a turbulenciák esetén átélt lökést eredményez.

Félni azonban még sincs okunk, mert a villámcsapás a modern repülőgépekben nem okozhat olyan mértékű károsodást, ami önmagában katasztrófához vezetne. A villámcsapás ugyanis a repülőgép valamelyik kiálló részén éri a repülőgé­pet, majd a törzs külső felületén végigfutva egy másik kiálló – leggyakrabban a farok – részen át távozik. Köszönhetően annak, hogy a mai repülőgépek külső borítása jól vezető fémből, leggyakrabban alumíniumból készül.

A turistaosztály ülései biztonságosabbak

A brit The Telegraph összeállítása szerint annak ellenére, hogy a first és a business class, mindig a repülőgép elején van, ahova az utasok gyorsabban és kényelmesebben tudnak beszállni, a gép hátsó felében található turistaosztály ülései egy esetleges balesetben biztonságosabbak. Különösen akkor, ha valaki a vészkijárat sorában, vagy annak közelében ül.

A kabin levegője megbetegíthet

A repülőgépeken olykor több száz utas is ülhet egymás mellett, akik között olyanok is lehetnek, akik például az influen­zával küzdenek. Ez pedig azt jelenti, hogy a repülőgép légkondicionálója kiváló terep a kórokozóknak. Bár van, aki kellemet­lennek érzi, de ezért is erősen ajánlott az ülés feletti ventilátor használata, amelynek többszörösen szűrt levegője nemcsak hogy így tisztább, de a légereje miatt még arra is esélyünk van, hogy a beteg útitársak kórokozóit messzebb fújja tőlünk. Azt, hogy például az influenzavírus nagy sebességgel képes terjedni a keringetés nélküli levegőben, jól mutatja, hogy a légitársasá­gok többségénél előírás, hogy a szellőztetőrendszer leállítását követő 30 percen belül az utasoknak el kell hagyniuk a repü­lőgép fedélzetét.

Az oxigénmaszkban körülbelül 12 percre elegendő oxigén van

Minden repülés megkezdésekor a stewardessek elmagya­rázzák, hogy vészhelyzet esetén hogyan kell használnunk az oxigénmaszkot és a mentőmellényt. Miközben jó, ha az uta­sok fele figyeli a bemutatót, nagyon fontos, hogy mindenki tudja: a maszkot úgy kell felvenni, hogy ne csak a szájat, hanem az orrot is befedje. A rendelkezésre álló oxigén egyébként 12, maximum 15 percre elegendő. A gyakorlat szerint ennyi idő alatt a gép is biztonságba kerül.

Lehet, mentőmellényét nem találja az ülés alatt

George Hobica légiforgalmi szakértő és az airfarewatchdog. com alapítója a Huffington Postnak mondta: vannak olyan em­berek, akik az ülőhelyük alatt vagy azok között elhelyezett mentőmellényeket szuvenírként használják. Bár ez bűncselek­mény, és a légitársaságok is nap mint nap ellenőrzik a mentőmellények meglétét, mégis volt olyan eset, hogy az életmentő mellény hiányzott az ülés alól. Ezért – különösen tenger feletti repülés alkalmával – indulás előtt érdemes meg­nézni, hogy a mentőmellény valóban az ülésünk alatt van-e.

Ha minden hajtómű meghibásodik, akkor is biztonságban lehetünk

A hajtóművek teljes leállása ritka, de megtörténhet. Ennek leggyakoribb okozója az üzemanyaghiány, a vulkáni hamu vagy egy madárraj. A jó hír az, hogy a repülőgép ilyen esetek­ben is képes lehet a biztonságos leszállásra.

A titkos gomb, ami nagyobb ülőhelyet ad

Ez a „titkos” gomb a kartámasz alatt található, és azoknak ígér­het kicsivel nagyobb mozgásteret a repülés alatt, akik a folyosó melletti üléseken ülnek. Ők az utazási sebesség elérése után a karfát felfelé állítva nagyobb helyet nyerhetnek – igaz, a folyosón le-fel közlekedő utasok mozgásával is számolniuk kell. Talán ezért is ritka, ha valamelyik gépen ilyen megoldást látunk.

Miért lekerekítettek a repülőgép ablakai?

A kérdésre a fizika törvényei között találhatjuk meg a választ, aminek felismeréséhez három egymás utáni baleset vezetett el az 50-es évek közepén, amikor az újonnan bemutatott Comet típus négyzet alakú ablakai miatt három hónapon belül három tragikus baleset is történt.

A vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy felszállás közben a külső és a repülőgép belső nyomása között egyre nagyobb a különbség, amit az egyenes vonalú tár­gyak nehezebben tolerálnak, és mivel ilyenkor az ablak az egyik kritikus pont, a lekerekített forma a legjobb megoldás.

A gép ablakai apró lyukakkal rendelkeznek

Azok az apró lyukak, amelyek a repülőgépek ablakain vannak, a biztonságunkat szolgálják. Az ablak ugyanis három rétegből áll: a középső rétegen van az úgynevezett lélegzőlyuk. Mivel a repülők pilóta-és utaskabinja egyaránt túlnyomásos, ahol a legvastagabb, külső üveg viseli el a legnagyobb nyomást, a külső és a középső üveget úgy tervezték, hogy azok képesek legyenek tartani a külső és belső nyomás közti különbséget, amit az ülés melletti ablakok alján látható apró, a nyomáskiegyenlítést biztosító lyukak biztosítanak.

A pilótáknak tilos 10 000 láb magasság alatt beszélgetni

Az amerikai légügyi hatóság, az FAA (Federal Aviation Admi­nistration) után európai társszervezete, az EASA (European Union Aviation Safety Agency) is bevezette a „steril pilótafülke szabályt”. Lényege, hogy a biztonság érdekében a kritikus földi fázisokban, valamint a fel-vagy a leszállás, a kezdeti emelke­dés és a végső megközelítés szakaszában, illetve a levegőben 10 ezer láb (3,050 méter) magasságig a pilóták semmilyen mellékes dologról nem beszélhetnek, vagy a repüléshez nem kapcsolódó tevékenységet nem végezhetnek, csak a szüksé­ges feladatokra koncentrálhatnak.

Sokféle baba születik a levegőben

A repüléshez sokféle váratlan esemény is hozzátartozik, amelyek közül a szülés sem hiányzik. Ilyenkor, ha a járat olyan országból származik, ahol a hontalanságról szóló egyezményt aláírták, akkor a gyermek annak az országnak az állampolgára lesz, ahol a repülőgépet regisztrálták. Ha ez az ország nem csatlakozott a nemzetközi egyezményekhez, akkor annak az országnak lesz az állampolgára a gyermek, amely fölött meg­született. Ha azonban ez az ország nem engedélyezi, hogy az országa felett született gyermek a polgárává váljon, akkor az anya vagy az apa állampolgársága közül lehet választani – ha a kettő nem ugyanaz.

Több mint 10 ezer repülőgép van egyszerre a levegőben

Az Alltomresor.se online svéd turisztikai portál szerint a nyári csúcsidőben, pénteken 14-16 óra között, világszerte egy idő­ben nagyjából 16 ezer utasszállító repülőgép szeli át az eget.

A holt szezonnak tartott januárban vagy februárban ez a szám 13 ezerre csökken.

A közlekedési út: a légfolyosó

A repülőgépek rádiósugárzással kijelölt légifolyosókban közle­kednek. A pilóták ezt a műszerek segítségével észlelik.

Közel 100 repülőgép tűnt el nyom nélkül

1948 és 2014 között 85 repülő tűnt el nyom nélkül. Ebből 26 személyszállító repülőgép volt, 59-et elveszítettek a tengeren, míg 26 a földön tűnt el. Az egyik legutóbbi példa a Malaysia Airlines 370-es járata. Az utasszállító gép 2014. március 8-án 239 emberrel a fedélzetén Kuala Lumpurból Pekingbe tartott, de egy órával a felszállás után eltűnt. Azóta is hiába keresik…

Forrás