A Toyota megépíti a jövő városát
Közel 71 hektáron építi fel kísérleti faluját a Toyota. Az úgynevezett „szőtt városban” autonóm járműveket, robotokat és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat fognak tesztelni, a település energiaellátásáról hidrogén üzemanyagcellák gondoskodnak.
Már jövőre elkezdik felépíteni azt a várost, amelyben a Toyota valós, de kontrollált körülmények között tesztelheti azokat a kísérleti mobilitási technológiákat, amelyek csak néhány évvel vagy akár évtizeddel később válhatnak piacéretté. A „szőtt város” (woven city) néven emlegetett település 70,8 hektáron terül majd el a Fudzsi-hegy lábánál, tervezésére pedig nem kisebb nevet kértek fel, mint a dán Bjarke Ingelst, aki a Google új főhadiszállását, valamint az újjáépülő World Trade Centert is megálmodta.
A projekt költségvonzatairól egyelőre nem nyilatkozott a Toyota, ám hozzáértők becslései szerint a beruházás értéke több milliárd dollárra rúghat. Nem egyszerű makettvárosról van szó: a Toyota kezdetben mintegy kétezer embert – mérnököket és családjaikat, nyugdíjasokat, kereskedőket – költöztet be, valamint vendéglakásokat hoz létre, ahol elszállásolhatja a városba érkező kutatási és üzleti partnereit. Később, a projekt előre haladtával akár növekedhet is a népesség.
„Ha tiszta lappal indulva, a semmiből építünk fel egy várost – még ha ilyen kicsit is –, lehetőségünk nyílik a modern technológiákat eleve beépíteni a település infrastruktúrájába” – nyilatkozták a projektért felelős vezetők a Las Vegasban, a CES szórakoztató elektronikai kiállításon megrendezett sajtótájékoztatón. „Egy olyan környezetben, ahol az emberek, az épületek és a járművek egytől egyig mind kapcsolatban állnak, és szenzorok, illetve adatátvitel segítségével kommunikálnak egymással, nemcsak virtuális formában, de kézzel fogható valójában is tesztre foghatjuk a hálózatba kapcsolt mesterséges intelligencia alapú technológiákat, és maximálisan kiaknázhatjuk a bennük rejlő lehetőségeket.”
A szőtt várost – az elnevezés arra az egyre gyakrabban emlegetett elképzelésre utal, hogy egy jól működő társadalmi közösségben minden és mindenki szoros összeköttetésben, kölcsönösen előnyös szimbiózisban létezik egymással – robotok fogják felépíteni, szénsemleges forrásból származó faanyagokból, tradicionális japán építészeti technikákat alkalmazva (lásd a rövid videót). A tetőfelületeket napelemekkel borítják, kiegészítendő a hidrogén üzemanyagcellák által termelt elektromos energiát.
A robotok a lakosság mindennapjaiban is fontos szerepet játszanak majd, ha nem is feltétlenül a filmekből megszokott, humanoid formában. Az épületekben elhelyezett szenzorok méréseket továbbítanak egy mesterséges intelligencia alapú agynak, amely képes megállapítani a lakók egészségi állapotát, képes észlelni és kielégíteni bizonyos alapvető igényeket (erre egyelőre nem hoztak külön példát a fejlesztők, de nagyon is elképzelhető, hogy például amennyiben a ház a kiszáradás korai jeleit érzékeli lakóin, itallal kínálja őket), valamint tartalmasabbá tenni a mindennapokat. A kiszolgáló robotok másodlagos szerepe, hogy elfogadtassák, megszerettessék a felhasználókkal a modern autonóm technológiákat.
Habár a szőtt városban is lesznek autóutak, sétányok, illetve vegyes használatú járdák (amelyeken lassú, egyszemélyes járművek, illetve gyaloglást támogató berendezések közlekedhetnek a gyalogosok között), ám önállóan senki sem fog vezetni: valamennyi autó teljesen autonóm vezérléssel fog közlekedni. Ezt a tervek szerint a többcélú Toyota e-Palette járművekre bízzák, amelyek nemcsak közösségi közlekedési eszközként, de mozgó értékesítési és szolgáltató pontként is fognak szolgálni. Az emberek által használatba vett városrészek természetes vegetációval borított területekkel, illetve hidroponikus kertekkel váltakoznak.