Hévíz és az élet forrása

Hévízen a természetes gyógyítás és az egészségmegőrzés szinte minden olyan eleme megtalálható, amelyek apró részecskeként egymáshoz illeszkedve kerek egészet alkotnak. A fürdővárosban “békeidőben” évente egymillió vendég mártózik meg a gyógyvízben, hozzájárulva ezzel egészsége megőrzéséhez, vagy mozgásszervi problémáinak enyhítéséhez. De az üdülővárosba nemcsak emiatt érdemes ellátogatni.

Hévíz kapcsán természetesen elsőként a Tófürdő jut az ember eszébe, de azért emellett is több olyan látványossággal találkozunk, ami kellemes pihenést biztosít a Balatonhoz közeli városban.

Hévízi gyógytó – Tófürdő

A Hévízi-gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A tavirózsaszőnyeggel borított türkizkék vízben úszni minden évszakban páratlan élmény. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium- és ásványianyag-tartalmú források táplálják. Másodpercenként 410 liter, 40 fokos víz tör a felszínre, aminek köszönhetően a tó vize 72 óra alatt teljesen kicserélődik.

Dr. Schulhof Vilmos sétány

Dr. Schulhof Vilmos a balneológia szakértője, aki öccsével, valamint dr. Moll Károly hévízi orvossal együtt elsőként alkalmazta a Hévízi-tó gyógytényezőit gyógyításra. A sétány egyik oldalán a Hévízi-tó, a másik oldalán a Szent András Reumakórház 1870-es években épült, történelmi épületei tárulnak elénk. A Rákóczi-ház, a Deák-ház, a Ferenc József-ház mind-mind érdekes történetekről mesélnek. A sétány több mint 110 éves platánfái alatt érezhető leginkább a tavat körülvevő mediterrán jellegű mikroklíma.

Egregyi szőlőhegy és az Árpád-kori templom

A szőlősorokkal szegélyezett út két oldalán szépen felújított borozók invitálják betérésre a vendégeket. Kellemes időtöltés mindenki számára egy kis cigányzene mellett az ízletes borok, a hagyományos paraszti ételek kóstolása. Az út végén található a 13. században épült Árpád-kori templom. A Balaton-felvidéken épségben fennmaradt három Árpád-kori templom közül ez az egyik, amit hévízi gyöngyszemként is emlegetnek. Tornya háromemeletes, különlegessége a nyolcszögű, ún. csürlős sisakkal fedett torony. Belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori, felszentelt kereszt.

Római kori katona sírja, római kori romkert

A római katona sírja a Dombföldi utca elején található. 1925-ben találtak rá földmunkák során, és teljes épségében került feltárásra. A boltozatos téglasír egy még feltáratlan temetőhöz tartozik, a feltárt leletek (bronz övcsat, ruhakapocs, vaskés, pénz és egy római katona csontváza) II. Constantinus római császár korából valók. Szomszédságában, az Attila utca végén a római kori romkert és a közel 1000 négyzetméteres római kori műemlék környékén a térség egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magába a föld. A feltárások során a régészek megállapították, hogy a villagazdaság épületei többször átépítésre kerültek az 1. és 5. század időszakában. Az első kőperiódusban alakították ki az épület fürdőjét, amelynek hideg, langyos és meleg vizes medencéje is volt. A következő periódusban Mithras (keleti fényisten) szentélyét rendezték be az épületben.

Véderdő és kerékpárút

A tó ökológiai rendszerének fontos része a véderdő, mely körülveszi. A véderdő helyén a 19. századig nádas, valamint láp- és mocsárrét volt. A grófi Festetics család kezdte meg az első fatelepítéseket. A véderdő legkülönlegesebb fafajtája a mocsári ciprus, ami ellentétben a többi fenyőfélével, lombhullató, így ősszel narancsos-bronzos árnyalatba öltözteti a városba vezető autóutat. A véderdőn keresztül vezet Hévízre a Balatoni Bringakörútból leágazó kerékpárút, ami összeköti a várost a Balatonnal.

Ivókút

A hévízi gyógyvíz nemcsak fürdésre, de ivókúrára is alkalmas. A belvárosban található Hévíz nyilvános ivókútja, melyet két évvel ezelőtt adtak át. A hévízi kénes gyógyvíz nem palackozható, helyben fogyasztása azonban számos betegség gyógyítására és megelőzésére nyújt hatékony segítséget.

Kocsis Erika