Így éltek a rómaiak Sopronban
Miközben sokan tudják, hogy Sopron történelme az elmúlt évszázadokban különleges épületekkel és történetekkel gazdagodott, arról már kevesebben hallottak, hogy a Hűség városa egykor a rómaiak lakhelyéül is szolgált, amelynek emlékeit máig hűségesen megőrizte a város.
Négy méter mélyre kell lemenni Sopron belvárosa alá ahhoz, hogy a mai lüktető, határ-menti város egykori énjét is megismerhessük. Aki a római kori Scarbantia romjaira kíváncsi, az az Új utca és Szent György utca sarkán álló Vasalóház pinceszintjén, a Tourinform iroda alatt, a Forum Scrabantae kiállításon tekintheti meg az egykori scarbantiai fórum déli részletét, amelynek maradványait a városban az 1970-80-as években folytatott feltárások tárták fel.
A Sopronban tett római időutazáson az egykori életre emlékeztető világot figyelve a mai ember számára külön érdekesség például az, hogy az 5 méter széles tipikus városi utat az esővíz elvezetését segítve burkolták bogárhátúra. De ami még enné is izgalmasabb: az út északi oldalán padlófűtéssel ellátott(!), díszes freskókkal kifestett lakóépületet tártak fel, amelynek egyik helyiségben bronzműves műhely működött.
Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Soproni Múzeum ásatásai azt is megállapították, hogy a scarbantiai fórum kőburkolatos tere – hasonlóan az aquileiai és tergestei (Triest) fórumokéhoz – a környező utcák szintjénél egy lépcsőfokkal mélyebben volt. Szakemberek szerint a Pompeji-ben talált fórumábrázolás alapján az is feltételezhető, hogy Scrabantiában nappal a kereskedők árusították portékáikat a fórumon. Amely esténként és az ünnepi alkalmakkor valódi közösségi térként volt fóruma a társasági életnek és a különféle gondolatok áramlásának.
Nem beszélve arról, hogy miközben itt cserélték ki nézeteiket a helyi polgárok, emellett a nagyvilágban zajló folyamatokról is itt szerezhettek információkat a messzi földről érkező kereskedőktől, vagy azoktól a birodalom ügyeit intéző hivatalnokoktól, akik a nagy forgalmú távolsági úton Carnuntum (Pannonia Superior helytartói székhelye, légiós tábor), Vindobona (Bécs, légiós tábor), vagy éppen Savaria (Szombathely) irányából érkeztek Scarbantiába.
Ahol már csak azért is jól érezhették magukat, mert minden olyan szolgáltatás a rendelkezésükre állt, amelyek egykoron a nagyobb római városokban megszokottnak számítottak: kényelmes szálláshelyek, szentélyek, fürdők, üzletek, műhelyek és nem mellékesen borozók várták az érkezőket.
Szakemberek szerint a fórumot egészen 568-ig, a longobardok Itáliába vonulásáig, vagyis Scarbantia elnéptelenedéséig használták. Ezt követően a fórum épületei, majd a népvándorlás kori viskók gyakorlatilag a földdel váltak egyenlővé.
Ma a római erőd kerek saroktornya és a patkóalakú falitornyok egyike is látszik a római régészeti park területén. A 3 és fél méter széles római városfalak tetejére 1340-re felépült a középkori középső városfal. A belső városfal ma metszetben látható a romkert déli szélén álló ház északi tűzfalán.
A kiállítás a soproni Tourinform iroda nyitvatartási idejében látogatható.
Kocsis Erika