Így éltek a rómaiak Sopronban

Így éltek a rómaiak Sopronban

Miközben sokan tudják, hogy Sopron történelme az elmúlt évszázadokban különleges épületekkel és történetekkel gazdagodott, arról már kevesebben hallottak, hogy a Hűség városa egykor a rómaiak lakhelyéül is szolgált, amelynek emlékeit máig hűségesen megőrizte a város.

Fotó: visitsopron.com

Négy méter mélyre kell lemenni Sopron belvárosa alá ahhoz, hogy a mai lüktető, határ-menti város egykori énjét is megismerhessük. Aki a római kori Scarbantia romjaira kíváncsi, az az Új utca és Szent György utca sarkán álló Vasalóház pinceszintjén, a Tourinform iroda alatt, a Forum Scrabantae kiállításon tekintheti meg az egykori scarbantiai fórum déli részletét, amelynek maradványait a városban az 1970-80-as években folytatott feltárások tárták fel.

A Sopronban tett római időutazáson az egykori életre emlékeztető világot figyelve a mai ember számára külön érdekesség például az, hogy az 5 méter széles tipikus városi utat az esővíz elvezetését segítve burkolták bogárhátúra. De ami még enné is izgalmasabb: az út északi oldalán padlófűtéssel ellátott(!), díszes freskókkal kifestett lakóépületet tártak fel, amelynek egyik helyiségben bronzműves műhely működött.

Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Soproni Múzeum ásatásai azt is megállapították, hogy a scarbantiai fórum kőburkolatos tere – hasonlóan az aquileiai és tergestei (Triest) fórumokéhoz – a környező utcák szintjénél egy lépcsőfokkal mélyebben volt. Szakemberek szerint a Pompeji-ben talált fórumábrázolás alapján az is feltételezhető, hogy Scrabantiában nappal a kereskedők árusították portékáikat a fórumon. Amely esténként és az ünnepi alkalmakkor valódi közösségi térként volt fóruma a társasági életnek és a különféle gondolatok áramlásának.

Fotó: visitsopron.com

Nem beszélve arról, hogy miközben itt cserélték ki nézeteiket a helyi polgárok, emellett a nagyvilágban zajló folyamatokról is itt szerezhettek információkat a messzi földről érkező kereskedőktől, vagy azoktól a birodalom ügyeit intéző hivatalnokoktól, akik a nagy forgalmú távolsági úton Carnuntum (Pannonia Superior helytartói székhelye, légiós tábor), Vindobona (Bécs, légiós tábor), vagy éppen Savaria (Szombathely) irányából érkeztek Scarbantiába.

Fotó: visitsopron.com

Ahol már csak azért is jól érezhették magukat, mert minden olyan szolgáltatás a rendelkezésükre állt, amelyek egykoron a nagyobb római városokban megszokottnak számítottak: kényelmes szálláshelyek, szentélyek, fürdők, üzletek, műhelyek és nem mellékesen borozók várták az érkezőket.

Szakemberek szerint a fórumot egészen 568-ig, a longobardok Itáliába vonulásáig, vagyis Scarbantia elnéptelenedéséig használták. Ezt követően a fórum épületei, majd a népvándorlás kori viskók gyakorlatilag a földdel váltak egyenlővé.

Ma a római erőd kerek saroktornya és a patkóalakú falitornyok egyike is látszik a római régészeti park területén. A 3 és fél méter széles római városfalak tetejére 1340-re felépült a középkori középső városfal. A belső városfal ma metszetben látható a romkert déli szélén álló ház északi tűzfalán.

A kiállítás a soproni Tourinform iroda nyitvatartási idejében látogatható.

Kocsis Erika

Forrás