Hiába a repülő taxi, komoly veszély a túlturizmus a sztárvárosban

Dubaj a világ egyik legfelkapottabb, vagy ahogy az angol mondja legforróbb úti céljává vált, ahol rekordot döntött a látogatók száma és a bevándorlás. A város azonban megfeszül az újonnan érkezők súlya alatt, és a repedések kezdenek megmutatkozni.

A város ingatlanjai rekordokat döntöttek a tranzakciók tekintetében, mivel egyre többen szeretnének letelepedni Dubajban. Az állami tulajdonú Emirates légitársaság rekordnyereségről számolt be, mivel egyre több utas keresi az Egyesült Arab Emírségek egész évben sütkérezést garantáló napfényét. De mint sok más népszerű úti cél esetében, az érkezők számának folyamatos növekedése megterheli a helyi lakosságot.

A forgalom minden eddiginél rosszabbnak tűnik Dubaj útjain. A lakásárak továbbra is emelkednek, még akkor is, ha szinte naponta jelentenek be új ingatlanprojekteket. Ennek következtében pedig mind az emirátusi lakosok, mind pedig a gazdaságot működtető külföldiek hatalmas tömege került szorult helyzetbe, ami ritka nyilvános aggodalmakra ad okot – írja az EuroNews.

„Dubaj a szteroidokon van, de a megfizethetőségi kockázatok növekednek” – figyelmeztetett Hasnain Malik egy szigorú címet viselő jelentésben, amelyet a Tellimer globális adatszolgáltató cég számára írt, amelynek ügyvezető igazgatója.

Dubaj jelenlegi tervei szerint a város 2040-re 5,8 millió lakost szeretne, ami a jelenlegi becsült lakosság több mint felét jelentené mindössze 15 év alatt. Mindezt úgy, hogy 1980 óta a lakosság száma máris mintegy 255 000-ről 3,8 millióra emelkedett.

Az ingatlanpiac 2002-ben indította be Dubai növekedését, amikor a sivatagi sejkség lehetővé tette, hogy külföldiek is tulajdonjogot szerezzenek. A 2008-2009-es pénzügyi válság és Dubai rövid koronavírusos zárlatának idején bekövetkezett meredek zuhanás után az ingatlanárak ismét szárnyalnak.

Ma a Property Monitor szerint az átlagos négyzetméterenkénti árak minden eddiginél magasabbak. A bérleti díjak tavaly akár 20 százalékkal is emelkedtek a kulcsfontosságú városrészekben, és idén további emelkedés várható. Az Engel & Völkers ingatlanügynökség szerint egyes lakosok még a sivatag távolabbi településeire is hajlandók költözni. De már a fellendülés előtt is voltak olyanok, akik úgy dolgoztak Dubajban, hogy a szomszédos Sharjah emirátusban, a város belvárosától mintegy 20 kilométerre északra fekvő Sharjahban éltek inkább. Mások úgy döntöttek, hogy még messzebbre költöznek a városból.

A többi emírségből naponta mintegy egymillió ingázó torlódik fel a 12 sávos Sheikh Zayed Roadon. Ez a főútvonal a város szívében halad keresztül, és a tanulmányok szerint ötből négy munkavállalóból négy egyedül jár munkába. Ez a forgalom csak fokozódott a Dubaiba érkezett új lakosokkal. Míg a világ többi részén az elmúlt két évben körülbelül 4 százalékkal nőtt a regisztrált járművek száma, addig a dubaji közúti és közlekedési hatóság 10 százalékos növekedést tapasztalt. Olyan sok járművet regisztráltak, hogy a városnak hosszabb rendszámtáblákat kellett készítenie. És miközben a város folyamatosan új felüljárókat épít és egyéb útfejlesztéseket hajt végre, több autó több irányból érkezik, mint valaha.

„Dubaj nagyon vonzó, egyre többen jönnek” – mondta Thomas Edelmann, a közlekedési kérdésekkel foglalkozó RoadSafetyUAE alapítója és ügyvezető igazgatója. „Szerintem könnyebb gyorsan rávenni az embereket, hogy jöjjenek Dubaiba, és meggyőzni őket Dubairól, mint új csomópontot vagy új autópályát építeni.” A dugók pedig olyannyira elfajultak, hogy még a prominens emirátusiakat is arra készteti, hogy megtörjék a közügyekben megszokott hallgatásukat. Habib Al Mulla, egy neves emirátusi ügyvéd decemberben azt írta az X közösségi platformon, hogy bár a hatóságok dolgoznak a zsúfoltságon, a probléma „azonnali és hosszú távú mechanizmusokat” követel. Ezt követően egy véleménycikket tett közzé, amelyben kétszer is megemlítette a „torlódást”, mint a Dubajhoz hasonló globális városok „sürgető problémái” között.

Bár Al Mulla megjegyzései enyhén fogalmaztak, mégis ritka nyilvános kritikát jelentettek az Egyesült Arab Emírségekben, ahol a büntetőjog és a társadalmi normák szigorúan ellenőrzik a beszédet, és ahol a társadalmi normák előnyben részesítik a „majlis” – a hagyományos, az uralkodó által összehívott félig magánjellegű rendezvények – keretében történő kérdésfelvetést.

„A globális városokban létrehozott vagyon és lehetőségek koncentrációja olyan jövedelmi egyenlőtlenségeket okozhat, amelyek kiszorítják az alacsonyabb jövedelmű lakosokat” – figyelmeztetett Al Mulla a Khaleej Times című angol nyelvű újságban januárban. „A probléma akkor válik akuttá, amikor a gazdagság és a lehetőségek elérhetetlenek maradnak a nemzeti lakosság azon rétegei számára, akik azt látják, hogy a város vonzerejét kívülállók ragadják meg. Ez jelentős társadalmi kockázatokat hordozhat magában, ha nem sikerül enyhíteni rajta”.

Demográfiai aggályok is felmerülnek, mivel az emirátusiak aránya a lakosságon belül egyre csökken. Bár a lakosok száma nem nyilvános, a szakértők által évek óta megosztott, nem hivatalos számítások szerint az emirátusiak az ország több mint 9 milliós összlakosságának mintegy 10%-át teszik ki, és ez a szám valószínűleg csökken, mivel a külföldiek rohamosan érkeznek. A múlt hónapban a december 13-i pénteki imákhoz kiadott prédikációs szövegek közvetlenül érintették a több gyermek vállalásának kötelezettségét.

„Az utódok számának növelése egyszerre vallási kötelezettség és nemzeti felelősség, mivel hozzájárul a nemzetek védelméhez és fenntarthatóságához” – hangzott el a prédikációban a szövetségi kormány iszlám ügyek és adományok főhatósága által kiadott átirat szerint.

A kormány az elmúlt hónapokban többször is arra ösztönözte a vállalatokat, hogy tegyék lehetővé a távmunkát, többek között egy novemberben kiadott jelentésben, amely a szakaszos és rugalmas munkaidőt is javasolta. A többi lépéssel együtt akár havi öt távmunkanap beiktatása „30 százalékkal csökkentheti a reggeli csúcsforgalom idejét Dubajban” – áll a tanulmányban.

A dubaji, Salik néven ismert útdíjrendszer kapukat épített be, hogy a sofőröknek többet kelljen fizetniük, és a hónap végén bevezetik a surge árazást. A dubaji metró, amely a világ leghosszabb önjáró vasútvonalával büszkélkedhet, egy közel 5 milliárd dolláros (4,75 milliárd eurós) bővítés során szintén túl fog nőni a nagyjából észak-déli irányú útvonalain.

Aztán ott van a repülő taxi projekt. Dubaj 2017 óta jelentette be a városban a repülő taxikra vonatkozó terveket. Az első „vertiport” a Dubaji Nemzetközi Repülőtéren épül, azzal a céllal, hogy a jövő évtől már kínálni tudja a szolgáltatást.

Dubai 3300 kilométernyi új gyalogosútvonalat is tervez, bár a dubaji nyári hónapokban a gyalogosoknak a magas páratartalommal és a 45 Celsius-fok körüli hőséggel kell megküzdeniük.

„Az elkövetkező években Dubaj lakói gyalogosan, kerékpárral, a kiterjedt út- és hídhálózat, a metró és annak új vonalai, a vízi taxik vagy a meghatározott légi útvonalakon közlekedő repülő taxik segítségével közlekedhetnek majd” – mondta Mohammed sejk decemberben az X-en. Egyelőre azonban Dubaj egyre több embert és egyre több autót vonz – és a forgalmi dugók csak hosszabbodnak.

Meichl Gréta

Fotók: Freepik