NEW YORK, A NAGY ALMA CSODÁI: Ez a város tényleg sohasem alszik… I.

Az USA legnépesebb városa, a 8 és fél milliós New York sokak bakancslistáján
szerepel. Nem véletlenül, a város a modern, pörgő ritmusú világunk egyik legkifejezőbb szimbóluma, igazi olvasztótégely, ahol több mint 800 nyelvet beszélnek,
és ahol közel 5 millió ember utazik naponta a metrón. A 399 éves város az USA
első fővárosa volt, ma pedig a kulturális és gazdasági központja.

Április végén öt éjszakára érkeztem a Nagy Almának is nevezett metropoliszba. A JFK repülőtéren meglepően zökkenőmentes volt a beléptetés, persze csak azután, hogy végigálltuk a másfél órás
sort. Ujjlenyomatvétel, egy fotó, és különösebb kikérdezés nélkül már az Air Train felé loholtunk, hogy még emberi időben elfoglaljuk a Time Square közelében lévő szállásunkat. Pár perc vonatozás a Jamaica Stationig, aztán 50 perc metrózás a Port Authority buszpályaudvarig, mindez 11 dollárért. A metróhálózat zseniális, de ne számítsunk csilivili megállókra és fancy kocsikra! Az 1904- es megnyitása óta a New York-i metró a világ egyik legkiterjedtebb metróhálózatává vált. Útvonalai megközelítőleg 1400 kilométert tesznek ki – és több mint egy napba telne végigutazni az egész hálózaton (424 állomás)! Néhány megálló akadálymentesített, de az állomások nagy részén még mozgólépcső sincs, félhomályban caflathatunk a szűk lépcsőkön, mint egy elfuserált horrorfilmben, de legalább az aláfestő zene profi, a metrózenészeknek először sikeresen át kell menniük a Városi Közlekedési Hatóság meghallgatásán. Miután metróval szinte mindent el lehet érni, fanyalgásunkat legyőzve hamar kedvenc közlekedési eszközünk lett, és a 33 dollárba kerülő hetijeggyel ez volt a legolcsóbb opció is.

A SZUPERSZTÁRRÁ LETT TÉR ÉS A FELHŐKARCOLÓK

Bár nem Manhattan a legnépesebb városrész, itt élnek legsűrűbben. Ha Texasban ugyanekkora lenne a népsűrűség, a világ összes lakója elférne az állam területén (érdekesség gyanánt: az ókori Róma nyolcszor sűrűbben lakott volt). A legfontosabb New York-i látnivalók itt találhatók, a turisták jelentős része el sem hagyja a szigetet. A 42. és 47. utca között található a város ikonikus tere, az éjjel-nappal fényárban úszó Time Square. Nem szokványos szögletes tér, miután a Brodway kettévágja, de mégis a város szíve, több százezer ember fordul meg itt naponta. A korábban Long Acre Square-ként ismert tér új nevét a New York Times újság térre költözésekor kapta. A New York Times egykori épülete ma szinte üres. Viszont itt tárolják egész évben a szilveszterkor a magasból leeresztett kristálygömböt, de ezen kívül nincs benne semmi, üresen állnak az irodák. A tulajdonos nem igazán bánja, a neonreklámokból származó évi kb. 23 millió dollár bevétel kárpótolja, egy kivetítő bérleti díja egy évre 1 és 4 millió dollár között mozog. Az újság székhelye pár utcával arrébb, egy toronyházban kapott helyet. A tér egyik érdekessége, hogy a világ egyik leghíresebb csókjelenetét megörökítő fotó, Alfred Eisenstaedt képe épp itt, a Times Square-en készült 1945. augusztus 14-én.

Apropó, toronyház! New York báját a felhőkarcolók sokszínűsége és szellős elrendezése adja. Tűzlétrás téglaház, modern torony, art deco ékszerdoboz váltja egymást. A város sky line-ja csodálatos. Nem mindegy viszont, melyik kilátóból vesszük szemügyre. Az Edge nagyon jó helyen van, az egykori magasvasútból parkká alakított High Line végén, a vörösréz csodalépcső, a Vessel szomszédságában. Közel 50 dollár a belépő, az élményt elrontja az üveg, és különösen a rajta
lévő fólia. Az extramagas One World esetében ugyanerre számíthatunk. Két klasszikus maradt, a hetvenes évekig a világ legmagasabb épülete, az Empire States Building és a Rockefeller Center tetején, 260 méter magasban lévő Top of the Rock. Az utóbbi előnye, hogy éppen New York város „Eiffel-tornyára”, a 443 méter magas Empire States Buildingre néz.

Ráadásul ott lehetünk, ahol 90 éve az ikonikus kép készült, amin az építőmunkások egy gerendán ülve fogyasztják el ebédjüket (a valószínűleg részben elcsalt kép kiváló marketingfogás volt, az irodaház nem állt üresen felépítése után, szemben kortársaival). Ma az NBC Universal az épület fő bérlője, az itteni stúdióban veszik fel például a legendás Saturday Night Live adásait, több mint 1000 fős közönség előtt. A Rockefeller Centerhez akkor is érdemes elsétálni, ha nem megyünk fel a tetejére. A ház előtt télen korcsolya-, nyáron görkoripálya van, alsó szintjén pubok és éttermek várják a betérőt. Az sem mellékes, hogy a luxusüzleteiről híres csillogó 5. Sugárút
visz az épülethez.

AZ 5. SUGÁRÚT TITKAI

Ha valakinek nincs üzlete a 5th Avenuen, azt nem is jegyzik a világban… Csillogó portálok, portással biztosított aprtmanházak váltják egymást New York a Brodway után legnépszerűbb sugárútján. A halandó csak tátja a száját, és reménykedik, hátha feltűnik egy világsztár is… Az igazi csillogás azonban a sziget másik felén, 25 méterrel a föld alatt van. A New York City’s Federal Bank rendelkezik a világ legnagyobb aranytartalékával, 90 milliárd dollár értékű, 7000 tonna arany pihen a Liberty Street alatt, az 1920-as években épített irodaház trezorjaiban. Minden munkanap csoportos túrán lehet felfedezni a bankot (Fulton Street metrómegálló), délután egykor és kettőkor indulnak az ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött látogatások. A fotózás tilos! Ha a szövetségi bankkal végeztünk, irány Alsó-Manhattan másik nevezetessége, a Wall Street. Kár, hogy a világ első tőzsdéje turistaként már nem látogatható, a híres bika fényesre kopott tökeit viszont bárki megmarkolhatja, már ha van kedve kiállni a félórás sort.

A simogatás után lehet reménykedni, hátha mi is milliárdosok leszünk. New York Cityben egyébként összesen 107 olyan ember él, akinek a vagyona eléri az egymilliárd dollárt, ezzel pedig az amerikai város maga mögé szorítja Hongkongot, San Franciscót, valamint Moszkvát és Londont is. Sőt állítólag minden 21. lakos milliomos! 2035-re a várakozások szerint New York City önmagában elérheti a 2500 milliárd dolláros GDP-t. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor maga mögött hagyná Tokiót, amely jelenleg a világ leggazdagabb városának számít.

A VILÁGBAJNOK FÜGGŐHÍD DRÁMÁJA

Pár perc séta az üzleti negyedtől az East River fölött átívelő Brooklyn Bridge, ami 11 évvel a londoni Tower-híd előtt épült meg. 1883 május 24-én este hatalmas tűzijátékkal ünnepelte New York városa a világ nyolcadik csodájaként emlegetett, újonnan átadott Brooklyn hidat, mely akkor a világ leghosszabb függőhídja volt. A megnyitás után egy héttel, május 30-án 20 ezer ember tartózkodott a hídon, a Decoration Dayt (Memorial Day elődje) ünnepelték. Sokan eljöttek, hogy megcsodálják a város új szerzeményét, és a hídról szemlélődjenek, mivel ez volt a környék legmagasabb pontja. A manhattani oldal lépcsőin hatalmas gyalogos dugó alakult ki.

Egy hölgy megbotlott, a mellette álló nő sikítani kezdett, és ennyi elég is volt, hogy kitörjön a pánik. Pillanatok alatt több százan ordították, hogy leszakad a híd, meneküljön mindenki. A tülekedés tömeges eséshez vezetett, többeket agyonnyomtak, másokat eltaposott a féktelenül menekülő tömeg. A tömegbalesetnek 12 halálos áldozata és 35 sérültje volt. A híd megépülése közben is sok ember életét követelte, a keszonbetegségben 27 építőmunkás halt meg, az építkezés 14 éve alatt több kábelmunkás lezuhant a hídról és az East Riverben lelte halálát. Maga a tervező is elhunyt, vele a vérmérgezés végzett, miután egy szörnyű baleset miatt amputálni kellett a lábujjait. A város éke elvesztette a lakosok bizalmát. Egy év és P.T. Barnum cirkusza kellett ahhoz, hogy a városlakókat visszacsábítsák. 1884. május 17-én 21 elefánt – köztük a híres afrikai elefánt, Jumbo –, 7 teve és 10 dromedár kelt át a hídon, meggyőzve a New York-iakat, hogy a Brooklyn híd tényleg biztonságos. A híd egyébként többszörösen túlbiztosítva épült. A tervező Washington Robling halála után menye fejezte be az építkezést, mérnöki tapasztalat nélkül, de autodidakta módon az építőmérnökséget nagyon hamar kitanulva.

A híd a szükségesnél 6-szor erősebbre lett tervezve. Összesen 22 és fél ezer km hosszú kábel tartja a magasban (a kábelek 19 szálból állnak, minden egyes szálban 278 huzal található), melyek rögzítése 2 évet vett igénybe. A hídhoz egyébként számtalan sztori és érdekesség kötődik. Van benne egy borospince, de két atombunkert is felfedeztek a pilléreiben egy 2006-os bejárásban. Az amerikai angolban az „I have a bridge to sell” (van egy eladó hidam) szólás is a Brooklyn Bridge-hez kötődik. Egy bizonyos George C. Parker csaló kétszer is „eladta a hidat”, naiv turistáknak, bevándorlóknak, és több ezer dollárt zsebelt be tőlük. Parker egyébként nem elégedett meg a Brooklyn híddal. Eladta a Szabadság-szobrot és a Metropolitan Múzeumot is. 1928-ban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, és a Sing Sing-ben végezte. Ha átsétáltunk Brooklynba, feltétlenül menjünk el DUMBO-ba, ahonnan a legszebb a kilátás a Manhattan hídra.

Szöveg és fotók: Posztós János