NEW YORK, A NAGY ALMA CSODÁI: Ez a város tényleg sohasem alszik… II.

Az USA legnépesebb városa, a 8 és fél milliós New York sokak bakancslistáján
szerepel. Nem véletlenül, a város a modern, pörgő ritmusú világunk egyik legkifejezőbb szimbóluma, igazi olvasztótégely, ahol több mint 800 nyelvet beszélnek,
és ahol közel 5 millió ember utazik naponta a metrón. A 399 éves város az USA
első fővárosa volt, ma pedig a kulturális és gazdasági központja.

AZ IKONIKUS FRANCIA AJÁNDÉK

A 93 méter magas (maga a szobor 46 méter), Liberty Islanden álló Szabadság-szobrot 1886. október 28-án avatták fel, ez volt a franciák ajándéka a függetlenség elnyerésének századik évfordulójára, amit építése során még „Lady Libertynek” becéztek. A külső vasszerkezetet maga Eiffel tervezte. A szobor súlya 204 tonna volt, 350 darabban, 214 faládában szállították el Amerikába. A talapzat megépítésére gyűjtést szerveztek, amit a magyar származású Pulitzer József a The World vezércikkével támogatott meg. Más magyar vonatkozása is van a szobornak: 1956. november 18-án emigráns magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán pedig egy még nagyobb feliratot helyezett el a következő szöveggel: „STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY” („Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”). A magyar és egy kisebb amerikai zászló mintegy fél órán át lobogott a szobor tetején, mielőtt az őrök feljuthattak. Világszerte több száz másolat készült a Szabadság-szoborról. Van egy nővére Párizsban a Szajnán, a Hattyúk szigetén (Île aux Cygnes), és még néhány Franciaországban; létezik másolat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Japánban és Vietnámban, de még Bolíviában, Santa Cruz városában is láttam egyet. A szobor és az Ellis Islanden lévő Bevándorlási Múzeum a Battery park kikötőből érhető el, pár perc sétára a Ground Zerótól. Aki nem akar fizetni a látogatásért, elég, ha felszáll az ingyenes Staten Island-i kompra, a hajó a szobor előtt megy el.

9/11 EMLÉKE AZ OCULUSSZAL

A Világkereskedelmi Központ egy eredetileg hét épületből álló komplexum volt, Jamaszaki Minoru és Emery Roth tervei alapján épült a hetvenes években. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásban az ikonikus ikertornyok leomlottak. A tornyok helyét Ground Zerónak (Nulladik szint) nevezik, jelenleg egy összefüggő, kb. 7 emelet mély gödör, szívszorító, ahogy a víz alábukik benne. 2013 májusában elkészült a világ negyedik legmagasabb tornya, a One World Center. A terület legsármosabb épülete a Santiago Calatrava spanyol építész által tervezett WTC Közlekedési Központ, a szárnyaló fehér madárra emlékeztető Oculus, a legdrágább ilyen célú építmény a világon, 4 milliárd dollárba került.

A legek közlekedési csomópontja: a szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen. Az Oculus építkezésén két, külön erre a célra tervezett és kivitelezett darupárost használtak. Ezek a daruk a legnagyobb munkagépek, melyek New Yorkban valaha is dolgoztak. A „gerincben” található tetőablakblokk nyitható. Szeptember 11-én 8 óra 46 perckor – az első repülőgép becsapódásának ideje – a panelt felnyitják és 102 percig nyitva tartják. 10 óra 28 perckor – az Északi Torony leomlása – bezárják.

KULTÚRA A KÖBÖN

New York a múzeumok városa. A Guggenheim Múzeum, az Éjszaka a múzeumban moziból ismert Természettudományi Múzeum, a bejárhatatlan MET már önmagában is tömegeket vonz a világ minden pontjáról. A belépő nem olcsó, 25-35 dollárt kóstál, de időnként kedvezőbb áron is bejuthatunk (érdemes figyelni, mikor vannak ingyenes vagy annyit fizetsz, amennyit akarsz órák). A New York Passzal a legtöbb helyre ingyen bemehetünk, mi nem vettünk ilyet, kalkuláltam, és olcsóbb volt egyedi belépőket beszerezni.

Az említett múzeumok a Central Parknál találhatók, a viszonylag kicsi Guggenheim kivételével érdemes fél-fél napot rászánni. A New York Public Library az USA második legnagyobb könyvtára (első a Kongresszusi Könyvtár), a világranglistán a negyedik. 56 millió könyv és egyéb tárgy található a gyűjteményében (a világelső, a londoni British Library, közel 200 millió tárggyal büszkélkedhet). Aki autentikus New York-i élményre vágyik, vegyen jegyet a Broadway valamelyik előadására. Nem biztos, hogy a színházi pénztárban érdemes próbálkozni az előadás előtt. Reggelente hosszú sorokban várják az érdeklődők a Time Square egyes jegyirodáinál, hogy megfizethető árú jegyekhez jussanak az egyik esti darabra.

A Chinatown egyik szegletében igazi kultúrkincsre bukkantunk, a kelet-európai ashkenazi zsidóság első amerikai zsinagógájára, ami ma a Museum of Eldridge Street nevet viseli. Az 1887-ben épült mór stílusú kis zsinagógának nagyon sok közös eleme van a Dohány utcai zsinagógával, igazgatója is rendelkezik magyar gyökerekkel. 2007-ben 20 év felújítás és 20 millió dollár költség után újra eredeti pompájában tündököl. Hétfőn és pénteken annyit fizet a látogató, amennyit szeretne, egyébként helyi viszonylatban olcsó, 15 dollár a belépő, vasárnaptól péntekig 10–17 óra között látogatható. Kevesen tudják, New York lakosságának 40%-a külföldi. Izraelt leszámítva, itt él a legtöbb zsidó, több kínai otthona, mint Ázsián kívül bármelyik város. Több mint 2,5 millió a spanyol anyanyelvű lakos.

A SZABADSÁG VÁROSA

New York a világ egyik legliberálisabb városa, mindenkinek joga van szinte mindenhez, amíg másnak nem árt vele. A szabadság szele nagyon gyorsan elkapja a látogatót, innen indult a LMBTQkultúra, a kisebbségek tényleg egyenrangúak, senki nem kapja fel a fejét, ha a Village-ben két fiú kézen fogva sétál, még akkor se, ha sötét a bőrszínük. Az emberek kedvesek, mosolygósak, segítőkészek. A várost a fű illata lengi be, amióta legális a kanabisz, lépten-nyomon fűárusba botlunk. Ma már kevesen tudják, New Yorkban egyedülálló szabályozása van a toplessnek, kortól és nemtől függetlenül bárki sétálhat póló nélkül. Akár a több száz film helyszínéül szolgáló Central parkban is, ami nagyobb területen fekszik, mint Monaco. Egy biztos: New Yorkban bármerre járunk, mindig akad látnivaló. Nappal is. Éjjel is.

Évente 42 millió látogató keresi fel a Central Parkot, ezzel a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontjának számít. Több puskaport kellett az építéséhez felhasználni, mint a gettyburgi csatában, ugyanis a park alapkőzete igen kemény, és mennyisége akkora volt, hogy robbantások hosszú sorozatával sikerült a talajt porhanyósabbá tenni. Mintegy félmillió köbméternyi sziklát kellett felrobbantani és elszállítani.

GASZTROPARADICSOM, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

New Yorkban 23 ezer étterem van, ebből 54 Michelin-csillagos. Mellesleg itt fogy a világon a legtöbb hot dog, és itt vannak a legdrágább hot dogos bódék is. A Central Park hot dog árusai egyegy standért akár évi 200 ezer dollárt is leszurkolhatnak. A Little Italy negyedben nyílt meg az USA első pizzériája 1905-ben, ma szinte minden utcasarkon lehet pizzaszeletet venni. Talán hallotta már, a világszerte népszerű Eggs Benedict is itt született. Nemzeti étel a bagel, de a sárga mangó is igazi New York-i csemege. Bár a városban lépten-nyomon étterembe botlunk, a magas árak miatt nem biztos, hogy sűrűn betérünk valamelyikbe. Egy reggeli minimum 20, egy burger krumpli és kóla nélkül 12-13 dollárba kerül. Egy sör a sarki boltban 6, egy másfél literes narancslé minimum 4 dollár, egy bagett is 6- ot kóstál. És ehhez jön még a legbosszantóbb dolog a városban, a 9,5% adó, az árakat ugyanis nettóban tüntetik fel. New York Szingapúrral karöltve áll a világ legdrágább városai dobogójának legfelső fokán. Ennyire szegénynek utoljára Zürichben éreztem magam. Mi főleg gyorséttermekben vacsoráztunk a hajléktalanok és bolondok között. Ennyi őrült, magában motyogó embert és koszos szendvicsezőket egyébként még sehol se láttam… A város, ami sosem alszik, mindenkit elvarázsol. Grandiózus épületei, fényei miatt sokak bakancslistájának élén van. Még a csövesek, a metrón magát hangosan dobáló őrült szipus, a csatornából felbukkanó méretes patkányok sem nagyon tudják elrontani a hangulatot. Ezt a várost egyszer látni kell.

AMI TETSZETT
Égig érő, téglából épült százéves toronyházak
Rengeteg park, Little Island, High Line
A Metropolitan és a Természettudományi Múzeum
Állandó nyüzsgés, a fények városa
Manhattan panorámája a Brooklyn hídról
A szabadság érzése
A Grand Central Station
Kiváló közlekedés, viszonylag olcsó
A számozott utcákon könnyű eligazodni
Minden utcasarkon van ingyenes wifi
Felfedezni a filmekből ismert utcákat, épületeket
Kártyás fizetés
Jó közbiztonság (Harlemben nem jártunk este)

AMI NEM TETSZETT
– Őrületes árak, különösen belépő- és ételfronton
– Minden nettóban van kiírva, és a szinte kötelező
borravalóról még nem is beszéltünk
– Sok a csöves és koldus, de legalább békések
– A legalizált fű miatt minden kannabiszillatú
– Elhanyagolt metrómegállók, elavult mágnescsíkos
jegyrendszer
– Kevés a tájékoztató tábla
– Kosz és szemét az utcákon, különösen a Time
Square környékén
– Közepes minőségű szállások horror áron

Szöveg és fotók: Posztós János