Itt a nyár, megnyitott Szováta kincse, a Medve-tó

Európában egyedülálló, a világon pedig a legnagyobb a maga nemében: a szovátai Medve-tó a természet egyik különleges csodája ismét a fürdőzőket várja a nyári szezonban – mondta el Kacsó Márta a tó üzemeltetésével is foglalkozó ENSANA szovátai szállodacsoport értékesítési vezetője.

A Medve tó 1875. május 27-én keletkezett egy hirtelen jött, nagy esőzést követően. A víz eltorlaszolta egy patak útját, így a víz megtöltötte a völgyet, létrehozva ezzel a ma ismert tavat. A nevét különleges, medveformájú körvonaláról kapta, de nemcsak a formája, hanem a működése is rendkívüli.

Kacsó Márta

A tó különlegességének kulcsa a heliotermia jelensége: két kis édesvízű patak folyik a sós víz felszínére, amely így egy 10–15 cm-es édesvízréteggel borított üvegházként viselkedik. Ez a réteg beengedi a napsugarakat, de a hőt nem engedi vissza, így a tó vizének hőmérséklete mélyebb rétegekben akár 40–43 °C-ra is felmelegedhet, míg a felső rész jellemzően 28–30 °C körül mozog.

Kacsó Márta szerint különösen a szezon kezdetén jól érzékelhető a rétegeződés: a víz alul melegebb, mint a tetején. A fürdőzők mozgása azonban néhány hét alatt összekeveri a rétegeket, így később egyenletesebbé válik a tó hőmérséklete. Miközben a fürdés egyedi élmény, a magas hőmérséklet miatt egyszerre 10–15 percnél többet nem ajánlott a tóban tartózkodni.

A szovátai élményt fokozza, hogy a sós víz természetes felhajtóereje miatt könnyedén lebeghetünk a tóban, miközben a víz melege és sótartalma nemcsak az izmokat lazítja el, de stresszoldó, bőrápoló hatása is ismert. A Medve-tó így nemcsak nyaralás, hanem testi-lelki feltöltődés helyszíne is.

A Medve-tó szezonja általában június utolsó vagy utolsó előtti péntekjén kezdődik, és szeptember közepéig tart – az időjárástól függően néha kicsit tovább is. A tó vizét és iszapját a helyi szállodák közül is többen – köztük a jelentős wellness és gyógyászati központtal rendelkező Ensana is – használják gyógykezelésekre, kihasználva a természetes ásványi anyagok gyógyító hatását.

Érsek M. Zoltán