II. Henrik lakosztálya, Medici Katalin szobája az écoueni Musée national de la Renaissance-ban

A reneszánsz kor iránt érdeklődő Párizsba látogatók számára a Cluny Múzeum mellett sok érdekességet tartogat az alig 30 kilométernyi távolságban található écoueni kastély (Château d’Écouen). Itt működik a Franciaország egyik leggazdagabb reneszánsz gyűjteményével rendelkező Musée national de la Renaissance. 

Tulajdonképpen már maga a kastély is része a XVI-XVII-ik század, művészetét, életmódját, francia történelmét és nem utolsósorban építészetét feltáró gyűjteménynek. A kastély építése ugyanis 1538-ban kezdődött és tizennyolc évig tartó építkezés után, 1555-ben fejeződött be. Bár az akkoriban divatos, királyi és nemesi családok által kedvelt olasz reneszánsz hatására épült, tervezői francia építészek voltak, így a francia reneszánsz stílus jegyei keverednek benne az olaszéval. A 100 hektáros erdő által övezett, robusztus kastély egy kisebb dombra épült. A szabályos alaprajzú, szimmetrikus építmény épületszárnyai négyszög alakú belső udvart zárnak körbe. A külső falakat antik építészeti elemek, timpanon, oszlopok, valamint hangsúlyosan kiemelkedő párkányok, ablakkeretek díszítik. 

Galerie de Psyché: Tenture des Valois. Château d’Écouen. Fotó: A.Go

A főbejárat mindkét oldalán egy-egy üresen álló szoborfülke áll. Eredetileg ezek adtak otthont Michelangelo később a Louvre-ba költöztetett két Rabszolga-szobrának. A múzeum gyűjteményének megtekintésével párhuzamosan II. Henrik király lakosztályát, Medici Katalin kerámiapadlóval borított teremnyi méretű szobáját, valamint a kastély további gazdag belső díszítéseit, márványburkolatokat, fafaragásokat, falfestményeket, a reneszánsz jellegzetes díszítő motívumait, mesebeli állatokat, puttókat, girlandokat, is láthatjuk. Magát a gyűjteményt fegyverek és páncélok, korabeli technikai eszközök, ötvös -és üvegmunkák, faliszőnyegek, hímzések, fajaszok és porcelánok, szobrok és festmények alkotják.

Az állandó gyűjtemény mellett jelenleg az a július elejéig tartó időszakos kiállítás látható, amely az öt egymást követő francia király szolgálatában álló Antoine Caron (1521-1599) francia reneszánsz festő és rajzoló munkásságát és annak jelentőségét mutatja be rajzain, festményein keresztül. Caron hatása még halála után is sok évtizedig meghatározta a XVII-ik századi francia művészetet. Ezt igazolják Caron követőinek londoni, Los Angeles-i és francia múzeumokból érkezett művei, festményei, könyvillusztrációi és falikárpitjai.

A lengyel nagykövet fogadása a Tuilerie-ben (Tenture des Valois). Antoine Caron rajza után. Fotó: Gabinetto fotografico delle Gallerie degli Uffizi

A mintegy 80 méter hosszúságú, impozáns Galerie de Psyché-be lépve érkezünk meg a kiállítás csúcspontjához. A falakon a  Tenture des Valois, Medici Katalin unokájának nyújtott nászajándéka látható. Az 1575 körül szőtt és a reneszánsz királyi udvar életét, fényűző ünnepségei, családtagjait ábrázoló nyolc hatalmas méretű és lenyűgözően aprólékos részletességű falikárpit több darabja – a fennmaradt rajzok tanúsága szerint – Caron tervei alapján készült. A falikárpitok 1589-ban Firenzébe kerültek és azóta nem voltak láthatók. Az Uffizi Képtárból három hónapra kölcsönzött, több évszázadon át raktárban őrzött alkotások most először kerülnek a nyilvánosság elé.

A kastélylátogatás után pedig jóleső sétát tehetünk a közel húsz hektáros parkban.

Antoine Caron (1521-1599). Le théâtre de l’Histoire, 2023. április 5 – július 3-ig.

A kastély nyitvatartási ideje: kedd kivételével  9h30- 12h45 és 14h00 -17h15. 

Belépőjegy: 5 euró, 26 éven aluliaknak ingyenes 

Cserba Júlia