Legendás kastélyok, erődtemplomok és Drakula igazi vára. Mini Erdély Park: ahol a család apraja-nagyja otthon érzi magát.
Erdély neve hallatán szinte mindenki előtt egy olyan varázslatos világ képe jelenik meg, ahol a történelem emlékei, a csodás építmények és a havasok egyedülálló atmoszférájához kötődő legendák kéz a kézben járnak. Ezt a különleges hangulatot most egyetlen nap alatt is megélhetjük, ha ellátogatunk az erdélyi Szejkefürdőn található, Arany Póni díjas Mini Erdély Parkba, ahol Erdély legfontosabb történelmi épületei és városai középkori állapotukban, kicsinyített másolatban elevenednek meg a szemünk előtt.
Miközben a kőhalmi vár kicsinyített mását nézve képzeletben a Szalonnás torony és a Szolgák tornya között sétáltam, hogy a középkorba visszarepülve, az erődítmény védőjeként a bástyáról figyeljem az apró település felől közelítő ellenséget, a gyerekek az édesanyjukkal már a 300 méteres körpályán futó mini székely gőzösnél jártak, hogy az apró vonatra pattanva élvezzék, hogy itt minden az apróságok méretéhez van igazítva.
Ahol mesélnek a falak
Ráadásul a Mini Erdély Parkban nemcsak a székelyföldi vasúthálózat kiépítéséért egykor harcoló Orbán Balázs és Ugron Gábor országgyűlési képviselő előtt tisztelgő kisvonatnak, hanem minden látványosság eredetijének megvan a maga izgalmas története, legendája. Amelyek közül persze Drakula gróf vára lett a leghíresebb. Igaz, nem az a vár, amelyik valójában az volt. Mert amikor a régió mondavilágából ihletet kapott Bram Stoker, a regényben magát székely grófnak valló Drakulát megalkotta, a Brassó szomszédságában álló törcsvári kastély neve fonódott össze a történettel. Pedig az Erdély egyik legszebb várkastélyának tartott, I. Lajos magyar király engedélyével emelt építménynek semmi köze nincs a regénybeli Drakula grófhoz vagy a vele azonosított Vlad Tepeshez. Ezért is szerepel a miniparkban a Poenari-kastély miniatűr mása is, ami a kegyetlenségei és karóba húzásai miatt hírhedtté vált uralkodó valódi székhelyéül szolgált.
Románia egyetlen multikulturális, tematikus makettparkjában tovább sétálva az is hamar kiderül, hogy miközben sokan tudják, hogy Erdély vadregényes tájain különleges szépségű várak és kastélyok épültek egykoron, ezek száma még annál is több, mint amit a legtöbben gondolnánk.
A legkevésbé ismert különlegesség talán az, hogy a mini-erődtemplomok között járva annak a 13–16. századbeli jellegzetes építkezési formának a története is elénk tárul, amely 1999-ben „Erdély erődtemplomos falvai” (Villages with Fortified Churches in Transylvania) címmel az UNESCO világörökség listára is felkerült. A világ-örökség részét képező erdélyi vártemplomok: a Szeben megyei Nagybaromlak, Berethalom, a Fehér megyei Kelnek, a Brassó megyei Prázsmár és Szászfehéregyháza, a Maros megyei Szászkézd, valamint a Hargita megyei Székelyderzs építkezési módszere attól egyedülálló, hogy a templomokat valódi várfallal vették körül. Ez az építkezési forma főként a szász falvakra volt jellemző: egykoron több mint 250 ilyen erődtemplomot emeltek Erdély-szerte.
A templomokat a folyamatos török és tatár betörések miatt ölelték körbe a vastag falak, amelyeket lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el. Veszély esetén a környék lakossága a falon belülre költözött, ahol az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban mindenkinek megvolt a maga szöge, ahol a családok gabonája mellett, béke- és háborúidőben egyaránt, a szalonnakészletét is raktározták. A Székelyföld déli határfalui közé tartozó székelyderzsiek máig megőrizve a hagyományt, a szalonnát még most is a bástyákban, a gabonát pedig a várfalon belül elhelyezett szuszékekben tárolják, amire lekicsinyítve a Mini Erdély Parkban is rácsodálkozhatunk.
Interaktív időutazás
Az Erdély több mint 120 legfontosabb történelmi épületeinek – köztük a törcsvári kastély, a Bran barcarozsnyói vár, Déva vára, a brassói Fellegvár, a szászfehéregyházi erődtemplom, a fogarasi vár, a prázsmári erődtemplom, a Bethlen-kastély (Magna Curia), a Tismana-kolostor, a vajdahunyadi vár vagy a govasdiai nagyolvasztó – kicsinyített másai között minden egyes nevezetességnél külön tábla szöveges ismertetője mutatja be annak történetét. Ha pedig inkább arra vágyunk, hogy az épületet nézve meghallgassuk az információkat, elég, ha egy applikáció letöltése után a QR-kódra közelítve már el is indítjuk az audio idegenvezetést. És miközben jó érzés tudni, hogy a parkban felsorakoztatott történelmi épületek közül az erődtemplomok mellett több is az UNESCO-világörökség részét képezi, szomorú szembesülni azzal, hogy a legendás várak, kastélyok közül nem egy az enyészetté vált az évszázadok viharában. Ezért is öröm, hogy a parkban az eredeti, középkori állapotukban csodálhatjuk meg őket. Éppen úgy, ahogy Kolozsvár, Szeben, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely városfallal körülvett óvárosát is úgy láthatjuk, ahogyan abban a középkori városlakók sétáltak. Emellett pedig még egy apró kiállítás keretében több erdélyi vár eredeti alaprajzára is rácsodálkozhatunk.
A 2020-ban nyitott, 8000 négyzetméteren elterülő, Mini Erdély Park ráadásul folyamatosan újabb és újabb attrakciókkal várja a vendégeit. Egyik legújabb ékköve az a minigőzös vasútvonalára került vashíd, ami nagy odafigyeléssel és precizitással a 19. században épült modellek alapján lett megtervezve és egyedileg kivitelezve. A következő attrakciók egyike pedig Brassó középkori városmakettje lesz, az összes korabeli épületet felsorakoztatva.
Többgenerációs örömforrás
És miközben az idősebbek elsősorban a csodás épületek látványát és legendáját élvezik, a parkban külön attrakciók gondoskodnak arról, hogy a család legkisebb tagjai is tudással gazdagodva szórakozzanak. Az apró vasútmúzeum és a modellvasút mellett ezt szolgálják azok az interaktív játékok, a toronyharang, a zenélő kút és a szénszállító vasút, amelyeket a saját kezükkel irányítva tapasztalhatják meg azok működését. Éppen úgy, ahogy a víz erejét is megismerhetik a vízimalom és a többi, vízi meghajtású munkaeszköz irányítása közben.
A gyerekek – és így persze a szülők – örömét szolgálja az a legkisebbek léptéke alapján készült, három különféle építmény bástyáit egyesítő apró vár is, amelynek falai között a család apraja-nagyja, a kazettás mennyezetű, lőrésekkel, ágyúval, kincseskamrával, várbörtönnel gazdagított kastély valódi urának is képzelheti magát. Mellette pedig az a gyerekélménypark várja a kicsiket, ahol a Mini Erdély Park megalkotója, a székely legendákat rajzfilmre álmodó Székelyföldi Legendárium stúdió alkotói által megálmodott élethű székely mesefigurák várják a vendégeket. És miközben az online korszak előtti időket idéző bájos játszótéren a népi fajátékok invitálják az apróságokat, a minimoziban a Legendárium rajzfilmsorozat epizódjai elevenednek meg a kérés szerinti nyelven.
Mert a Mini Erdély Park több, mint egy turistalátványosság: olyan kulturális élményt is ígér, amely minden korosztály számára tartogat meglepetéseket azzal, hogy falai között a legendák földje egy új dimenzióban elevenedik meg a látogatók előtt. Akik négylábú barátaikkal is érkezhetnek, hiszen a park kutyabarát!
Az álom és a megszületése
„Tizenévvel ezelőtt a brüsszeli Európai Parlamentben is dolgoztam, ahol azt tapasztaltam, hogy a képviselők közül szinte senki nem hallott a székelyekről: arról, hogy kik és milyenek vagyunk, és mióta élünk itt. Azt is szomorúan láttam, hogy a brüsszeli Mini Európa szabadtéri makettparkban sem jelenik meg Erdélyről semmi. Akkor határoztam el, hogy először a könyvek, a rajzfilmek, majd a makettpark segítségével igyekszem bemutatni a nagyvilágban a székelyek mondavilágát, történelmét, épített örökségét” – magyarázza a Mini Erdély Park megálmodója, Fazakas Szabolcs, aki pályája elején újságíróként, operatőrként dolgozott. Így született az ötlet, hogy a Székelyudvarhely egykor híres fürdőhelyének számító Szejkefürdőt, a székelység legendás alakjának számító Orbán Balázs egykori birtokát, a Mini Erdély Parkot megteremtve, nemzetközileg is elismert turisztikai célponttá alakítja.
Miniélmények nagy elismerése
Miközben 2024-ben 120 000 látogatójával a Mini Erdély Park lett a kategóriájában az Év turisztikai célpontja Romániában, a szejkefürdői létesítmény már egy nemzetközi elismerést is magáénak mondhat. 2023-ban Olaszországban azt a Golden Pony Awardsot – Arany Póni díjat – érdemelte ki, amivel a világ ötvenhárom országából a szabadidőparkok kiválóságait ismerik el a Games&Parks Industry Magazine szervezésében. 2021-ben a Hargita Megyei Tanács keretében működő Visit Hargitától Family Friendly díjat kapott.
Szejkefürdői látnivalók
Szejkefürdőn a Mini Erdély Park mellett található a lenyűgöző Bogárpark is, ahol a látogatók 15 óriás és 18 robotizált bogarat fedezhetnek fel. Ezek között számos olyan faj is szerepel, amely Romániában is megtalálható. A parkban többek között hatalmas pillangókat, szarvasbogarakat, katicabogarakat, sáskákat, százlábúakat és skorpiókat is megcsodálhatunk, így a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek a rovarvilág csodáival.
A Mini Erdély Parkból kilépve, az Orbán Balázs síremléke felé vezető ösvényen egy látogatóközpont várja az érdeklődőket. Itt interaktív kiállítás mutatja be Orbán Balázs, a Székelyföld leírása című monumentális mű szerzőjének életét és munkásságát. Ez az élete fő műve, amely történelmi, régészeti, természetrajzi és néprajzi szempontból is felbecsülhetetlen értéket képvisel mindazok számára, akik szeretnék mélyebben megismerni Erdélyt. Sírhelye, amely Szejkefürdőn található, napjainkban zarándokhelynek számít. Így talán nem is lehetett volna találni jobb helyet a Mini Erdély Park számára, mint ahol Orbán Balázs maga is leginkább otthon érezte magát. A síremlékhez vezető út azért is különleges, mert a több mint száz év alatt a hálás utókor által emelt különböző stílusú székelykapuk jelöli az odavezető utat. A tizenhat kapu közül a legutolsó az, amelyet maga Orbán Balázs állíttatott, még életében.
A Mini Erdély Park szomszédságában áll az a Borvízmúzeum is, amely azt a korszakot mutatja be, amikor Orbán Balázs a birtokán egy virágzó gyógyfürdőt hozott létre, majd a bivaly vontatta szekereken megszervezte a gyógyvíz cserépkorsóban szállítását Székelyudvarhelyre. A rá következő század második felében, 1871–1890 között, a fürdő és a hozzá tartozó terület Orbán Balázs tulajdona és kedves tartózkodási helye volt. Ő emelte ki a helyi jellegű „parasztfürdők” sorából.
Központja az Attila-forrás vizét használó huszonnégy kádas meleg fürdő és a hozzá kapcsolódó hideg vizes medence volt. Az ettől északra fekvő Sarolta-forrás „petróleumos” vizét ivóvízként használták. A fürdőn villák, vagy ahogy az itteniek nevezték, lakok épültek. A fürdővendégek és a városi kirándulók a százterítékes Székely Mózes nagyvendéglőben étkezhettek, és cigányzene mellett mulathattak. Orbán Balázs halála azonban a kis fürdő virágzásának is véget vetett.
Egy évtizedes munka eredményeképp 2008. május 21-én nyitotta meg kapuit a kiállítási épület. A látogatók megtekinthetik a Szejke-vizes korsókat és a vizet szállító bivalyos szekeret, melyek a város jelképeivé váltak.
Székelyföld közel 2500 borvízforrását feltérképező Bányai János geológus térképei, akárcsak az ásvány- és kőzetgyűjteményének egy része ugyancsak itt került kiállításra, azokkal a tudós portrékkal együtt, amelyek egykor dolgozószobája falát ékesítették.
Érsek M. Zoltán
