Az utasok kevesebb mint fele ismeri az uniós utasjogokat

Az utasok kevesebb mint fele ismeri az uniós utasjogokat

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Unión belüli utasjogok témájában 2019. február 19. és március 4. között készített Eurobarométer felmérés eredményeit. Az eredményekből az derül ki, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban repülővel, távolsági vasúttal, távolsági busszal, hajóval vagy komphajóval utazó uniós polgároknak mindössze 43 százaléka tud arról, hogy az uniós szabályozás jogokat biztosít az utasoknak, holott az uniós szabályok – a világon egyedülálló módon – mindegyik közlekedési módra vonatkozóan védik az utasok jogait.

Az utasokat megillető jogokat az EU határozza meg, a közlekedési szolgáltatók alkalmazzák, és a tagállami hatóságok juttatják érvényre. A tagállami gyakorlat sok esetben eltéréseket mutat, ezért az utasok gyakran nem tudják, mit tegyenek, és kihez forduljanak, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Különösen igaz ez a tagállamok között utazókra.

A felmérés főbb eredményei:

  • EU-szinten az összes válaszadónak (ideértve azokat is, akik a felmérés előtti évben nem vették igénybe az említett közlekedési módok egyikét sem) csak 32%-a tud arról, hogy az EU-ban jogok illetik meg a repülővel, vasúton, távolsági busszal, hajóval és komphajóval utazó polgárokat. Magyarországon ez az arány 23%. Azok, akik a felmérés előtti évben utaztak az említett közlekedési eszközök valamelyikén, nagyobb valószínűséggel vannak tisztában az utasjogokkal (EU: 43%, Magyarország: 29%), de ez az arány sem éri el az 50%-ot.
  • Az egyes közlekedési módok esetében eltérést mutat azoknak az utasoknak az aránya, akik szerint a közlekedési vállalat jól tájékoztatta őket jogaikról az utazás előtt (repülőgép: 40%, hajó vagy komp: 29%, vasút: 26%, távolsági busz: 26%). A magyar válaszadók hasonló vagy nagyobb arányban elégedettek az utazás előtti tájékoztatással (repülőgép: 56%, hajó vagy komp: 26%, vasút: 25%, távolsági busz: 30%). Az elégedettek aránya uniós és magyarországi szinten is alacsonyabb az utazás alatt vagy után kapott információk megítélése esetében.
  • Az összes közlekedési módot figyelembe véve EU-szinten az utasok 26%-a, a magyarországi utasoknak pedig a 20%-a tett panaszt utazási fennakadás esetén. Közlekedési eszköz szerinti bontásban az arányok eltérők (összuniós adatok): repülőgép: 37%, távolsági busz: 26%, vasút: 24%, hajó vagy komp: 18%.
    Az elmúlt 12 hónapban a légi közlekedésben fennakadást tapasztaló utazók 53%-ának nyújtott segítséget valamilyen formában a légitársaság, akár benyújtottak panaszt az érintett utasok, akár nem. A vonaton utazók esetében ez az arány 43%, a távolsági busszal, hajóval vagy komppal közlekedők esetében pedig 38% volt uniós szinten.
  • Az EU-ban a válaszadók 8%-a (Magyarországon az 5%-a) kért segítséget saját maga vagy más, fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személy számára. Túlnyomó többségük – uniós szinten a 81%-uk, Magyarországon a 65%-uk – elégedett volt azzal, ahogy kérését a közlekedési vállalat kezelte.
    A felmérés eredményeit az EU figyelembe fogja venni a vasúttal, illetve a repülővel utazók jogainak reformját célzó, már folyamatban lévő jogalkotási eljárások során.

Forrás