11 turisztikai térségre osztották az országot

11 turisztikai térségre osztották az országot

A kormány 11 turisztikai térséget jelölt ki, amelyek a jövő év végéig 4 milliárd forintos támogatást kapnak uniós forrás bevonásával stratégiájuk kialakításához – jelentette be Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese.

Elmondta, ezzel lezárult a térségek felülvizsgálata a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával összhangban, és létrejött az a 11 turisztikai térség, amelyet a jövőben építeni kell. A vezérigazgató-helyettes szerint a turisztikai térségek kijelöléséről hétfőn megjelent kormányrendelet mérföldkő az ágazatban, és egyben tükrözi a Magyar Turisztikai Ügynökség szemléletváltását, azt, hogy a fejlesztések mellett az értékesítésre és a marketingre is fókuszálni kell.

Könnyid László elmondta, abban bíznak, hogy a 11 térség a hazai turizmus versenyképes területe lesz. A vezérigazgató-helyettes kifejtette, a tizenegy turisztikai térség mindegyike olyan saját márkát dolgoz ki, amely segíti piaci pozíciójuk meghatározását és az értékesíthetőséget. Szerinte a térségek egymástól jól megkülönböztethetőek, így lehetőség lesz a versenyképes utazási csomagok kialakítására.

A térségek:

  1. Balaton turisztikai térség
  2. Sopron-Fertő turisztikai térség
  3. Bük-Sárvár turisztikai térség
  4. Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség
  5. Mátra – Bükk turisztikai térség
  6. Gyula és térsége turisztikai térség
  7. Győr – Pannonhalma turisztikai térség
  8. Szeged és térsége turisztikai térség
  9. Pécs – Villány turisztikai térség
  10. Debrecen és térsége turisztikai térség
  11. Budapest környéke turisztikai térség

Az MTÜ vezérigazgató-helyettese kitért arra, hogy az új kijelölés alapot teremt a jövő turisztikai intézményrendszerének kialakítására is, amelyhez a helyi intézményrendszerek kapcsolódhatnak. Könnyid László szólt arról, hogy európai uniós forrás bevonásával mintegy 4 milliárd forintot fordítanak jövő év végéig a tizenegy térségi márkastratégia és a desztináció-fejlesztési stratégia kialakítására. Kiemelte, a termékfejlesztéshez szükséges a helyi szereplők szemléletének átalakítása, a hálózatban gondolkodás erősítése. (MTI)

Forrás