Esztergom – a Dunakanyar gyöngyszeme

Esztergom – a Dunakanyar gyöngyszeme

Félidejéhez érkezett az Esztergomi Bazilika felújítása. A II. ütem munkálatairól Dr. Török Csaba plébániai kormányzó nyilatkozott a helyi lapnak.

Mint mondta, januártól új ütemben halad a kupola felújítása. Ám a bazilika renoválása nem szabhat gátat egy hétvégi esztergomi kirándulásnak, hiszen ezen kívül a város megannyi látnivalót kínál. A Főszékesegyház – még felállványozva is grandiózus, hiszen Európa harmadik legnagyobb temploma, amelynek méreteivel csak a római bazilika és a londoni székesegyház vetekszik. Talán kevesen tudják, hogy az esztergomi bazilika neve és hossza be van vésve a római Szent Péter katedrális padlózatába: BASILICA CATHEDRALIS ESZTERGOM néven a Ferrarai katedrális és a Padovai Szent Jusztinián templom között.

Az Esztergomi váron belül, a Szent István téren álló Bazilikát egy Szent István által építtetett templom helyén kezdték el építeni 1822-ben. Belsejében láthatjuk a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképét. A Bazilika mögötti várfalról fantasztikus kilátás nyílik a Vízivárosra, a Dunára, a Mária Valéria-hídra. A templom északi oldalán húzódó árnyas parkban, a harangtorony aljában bújik meg egy vörös márvány szabadtéri oltár, előtte pedig Medgyessy Ferenc alkotása, Szent István lovasszobra.

A hagyomány szerint ezen a helyen állt Géza fejedelem palotája, és itt keresztelték meg fiát, Istvánt. A várhegy alatt elterülő város – kedvező fekvése révén – kereskedelmének és iparának köszönhetően vált a kora középkori Magyarország jelentős településévé. A királyi székhely hanyatlása a 13. században kezdődött el. Bár a mongoloktól sikerült megvédeni a királyi várat, ám a hegy tövében fekvő települések elpusztultak. A tatárjárás után, 1256-ban IV. Béla Budára költöztette az udvart.

Buda közelsége gazdasági szempontból is kedvezőtlenül érintette Esztergomot. A város a 15. században élte virágkorát, érsekeinek köszönhetően Esztergom Buda, Visegrád és Várad mellett a humanista műveltség jelentős központjává vált. A várhegy nagy építkezései is ehhez az időszakhoz köthetőek. A középkori Esztergom a törökökkel vívott háborúk során pusztult el, majd Mária Terézia uralkodása alatt a vár a császári katonaság állomáshelyéül szolgált. A középkori székesegyházból egyedül a Bakócz-kápolnát tartották meg, amelyet elemeire szedve áthelyeztek, majd a Bazilika részeként építettek újra. A templom mellett egy kis épület aljából nyílik a szűk, sikátorszerű Macskalépcső, ahonnan elérhető a Víziváros, amely immár a nemzeti emlékhelyek sorába emelkedett, hiszen tanúja volt első uralkodónk, Szent István király születésének, házasságkötésének és koronázásának.

Ezer éve itt született meg a magyar állam és egyház, és évszázadokon keresztül a Magyar Királyság központja volt. Nem véletlen hát, hogy a történelmi környezetet sok kiránduló keresi fel. A kultúrtörténeti adottságokat fokozza a Duna fenséges látványa. A parti sétányról megkapó kilátás nyílik a Bazilikára és a fák között jól látszódó Érseki Palota épületére.

Dunay Csilla

Forrás