Horvátország erős 2021-es turisztikai eredmény után fordult rá 2022-re

Horvátország erős 2021-es turisztikai eredmény után fordult rá 2022-re

A kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeken generált turistaforgalmat, valamint a tengeri chartereket (eCrew rendszer) is magában foglaló eVisitor rendszer 2021-ben Horvátországban 13,8 millió turistát és 84,1 millió vendégéjszakát regisztrált, ami 2020-hoz képest 77 százalékkal több látogatót és 55 százalékkal több vendégéjszakát jelent – írta közleményében Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének igazgatója.

A külföldi turisták 71,9 millió, míg a belföldi turisták 12,3 millió vendégéjszakát realizáltak Horvátországban. 2021-ben a 2019-ben megvalósult vendégszám 67 százalékát, illetve a vendégéjszakák 77 százalékát sikerült elérni.

A legtöbb turistaéjszakát Isztria (23,5 millió), Split-Dalmácia (15,5 millió) és Primorje-Gorski Kotar megyében (15,3 millió) könyvelhették el, ezeket követi Zadar megye (12,7 millió vendégéjszaka), Šibenik-Knin megye (5,9 millió) és Dubrovnik-Neretva megye (5,4 millió). A legtöbb látogatót Zágráb (638 000 turista), Rovinj (549 000), Dubrovnik (543 000), Split (529 000) és Poreč (431 000 érkezés) fogadta. A küldőpiacok tekintetében tavaly a legtöbb turista Németországból (2,9 millió), Szlovéniából (1,2 millió), Ausztriából (1,1 millió) és Lengyelországból (1 millió) érkezett Horvátországba.

A magyar turisták is hagyományosan a legjelentősebb horvátországi vendégek közé tartoznak – tavaly több mint 450 ezren (2020-hez képest +103 százalék) 2,5 millió vendégéjszakát (2020-hoz viszonyítva + 90 százalék) töltöttek el a szomszédos országban és ezzel Magyarország az előkelő 6. helyet foglalja el a legnagyobb számú külföldi turistát és vendégéjszakát generáló piacok ranglistáján. Tavaly ezek voltak a magyarok kedvenc úti céljai: Crikvenica, Rovinj, Vir, Porec, Zadar, Opatija, Medulin, Rab, Krk, Makarska.

Horvátországban a magyar vendégek 50 százaléka választott magánszállást, 20 százalékuk a szállodai elhelyezést preferálta, míg 10 százalékuk kempingezett. A magyarok 25 százaléka utazási irodán keresztül szervezte utazását, míg 75 százalékuk egyénileg indult útnak.

Forrás